Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a lex CEU miatt.

A bizottság szerint a letelepedés és szolgáltatások szabadságával kapcsolatos EU-s szabályokat sérti a magyar törvény. A magyar kormány eddig azt mondta, hogy Brüsszel nem köthet bele a törvénybe, mert az kifejezetten az EU-n kívüli egyetemek engedélyezéséről szól. A bizottság azonban úgy látja, hogy azzal, hogy a kormány lehetetlen feltételeket szabott nagyon szűk határidő alatt a CEU-nak, általában sértette az EU-ban elvárható jogbiztonságot.

A kötelezettségszegési eljárás első lépésében a bizottság összeírja, hogy szerintük mit kellene változtatni a törvényen. Erre a magyar kormány írásban reagál. Ha ez nem tetszik a bizottságnak, akkor újabb levelet küld, már konkrét intézkedéseket követelve. Ha ezután sincs kompromisszum, akkor a bizottság az EU bíróságához fordulhat, és ha ott is egyetértenek abban, hogy a törvényt meg kell változtatni, akkor a módosítás már kötelező. Attól kezdve folyamatosan kamatozó pénzbüntetés jár a módosítások elodázása esetén. 

A biztosok foglalkoztak a nemzeti konzultáció kérdéseivel is. A biztosok szerint aggályos, hogy a magyar kormány a kérdésekkel megtéveszti a magyar állampolgárokat. Ezt tovább vizsgálják még. (Korábban arról írtunk, hogy a kérdések mögötti állítások hazugságok, és a kormány nem is volt képes tisztázni ezeket.)

A bizottság a menekülteket tranzitzónába záró törvénnyel szemben is vizsgálódik, itt azonban egyelőre szakértői szinten tárgyal a bizottság a magyar kormánnyal.

Frans Timmermans bizottsági alelnök a délutáni EP-vitán, Orbán Viktor jelenlétében fejti ki részletesebben a testület álláspontját Magyarországról.