Lemondott a macedón belügyminiszter

Morális okokra hivatkozva lemondott pénteken Agim Nuhiu macedón belügyminiszter. A Szkopjéba összehívott sajtótájékoztatóján Nuhiu azt mondta, azért mond le, mert nem sikerült „kizárnia a politikát” a rendőrségből, holott a belügyi szerveknek a rend és béke megóvása lenne a feladatuk, nem pedig az, hogy a politika visszaéljen velük.

Azt mondta, csütörtök este, amikor jobboldali tüntetők betörtek a parlamentbe, egyes tiltakozók nem engedték, hogy a mentősök a sérülteken segítsenek, és ebben néhány rendőr is a segítségükre volt. Nuhiu a biztonsági szolgálatok vezetőit is felelősnek tartja a történtekért, a rendőrség lassú és nem megfelelő reagálása miatt.

A szkopjei belügyminisztérium adatai szerint a csütörtök esti összecsapásokban több mint százan sérültek meg, köztük parlamenti képviselők és rendőrök is. 8 embert előállítottak, de a hatóságok még tanulmányozzák a parlamentben és az épület előtt készült felvételeket további támadók felkutatása érdekében.

A feldühödött jobboldali tüntetők azután törtek be a parlament épületébe, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi képviselők a parlament ülésén kívül új, albán házelnököt választottak.

Gjorge Ivanov államfő péntekre behívatta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre, de a szociáldemokrata Zoran Zaev bejelentette: esze ágában sincs elmenni a találkozóra. A politikus elutasításának legfőbb oka az lehet, hogy az elnök annak ellenére sem akarja kormányalakítással megbízni, hogy bizonyította: rendelkezik a kellő mértékű támogatással a parlamentben. A decemberi választást ugyan a jobboldal nyerte meg, de Nikola Gruevszkinek nem sikerült kormányt alakítania. Gjorge Ivanov azért utasította el, hogy Zoran Zaevet bízza meg kormányalakítással, mert szerinte a szociáldemokraták megállapodása az albán kisebbségi pártokkal veszélyezteti Macedónia függetlenségét és egységét.

Az Európai Unió és a környező országok politikusai aggódnak a Macedóniában folyó eseményekkel kapcsolatban, sokan attól tartanak, hogy a helyzet tovább súlyosbodik, és újra olyan helyzet alakulhat ki, mint 2001-ben, amikor több mint fél éven át fegyveres harcok zajlottak az országban a (szláv többséget képviselő) kormányerők és az albán kisebbség jogainak bővítését követelő felkelők között. A nyugati kormányok közül egyedül a magyar támogatja az elnököt a macedón belpolitikai vitában. (MTI)