Nincs jóhiszemű magyarázat az FBI-igazgató kirúgására

2017 május 11., csütörtök 13:22
264

Miért rúgta ki Donald Trump kedden James Comey-t, az amerikai szövetségi nyomozóhivatal (FBI) igazgatóját? Van erre jóhiszemű magyarázat?

A dolog váratlanul ért szinte mindenkit, Trump legbelsőbb tanácsadói körét kivéve. Maga a kirúgott, aki épp egy hivatalos rendezvényen volt Los Angelesben, azt hitte, hogy viccelnek vele, és egy átveréses műsor miatt villant fel a tévében a breaking news felirat, hogy kirúgták. Trump szóvivője, Sean Spicer csak egy órával a bejelentés előtt tudta meg, hogy miről kell majd magyarázkodnia az újságíróknak, nem is nagyon tudott mit mondani, percekig a bokrokban bujkált a Fehér Ház kertjében.

Comey, ahhoz képest, hogy elvileg csak egy pártatlan bürokrata, a politikai forgószél közepébe került tavaly. Volt néhány nehezen indokolható lépése:

  • nem jelentette be, hogy az FBI nyomoz a Trump-kampány és az orosz rezsim kapcsolata ügyében,
  • néhány héttel a választások előtt bedobta, hogy újranyitják a Hillary Clinton emailjeivel kapolatos nyomozást,
  • aztán három nappal a választások előtt bejelentette, hogy nem találtak semmit.

Ezért rengeteg kritikát kapott az egyébként republikánusként kinevezett Comey a demokratáktól, akik úgy érezték, gyakorlatilag ő adta oda az elnökséget Trumpnak. (Ezt egyébként részben megerősítették közvélemény-kutatók, akik szerint a választás előtti utolsó néhány napban mértek egy jelentősebb elmozdulást Trump felé. Trump üzenetével tökéletes szinkronban voltak az FBI-igazgató tettei: hogy Clinton nehezen megfogható, de súlyos bűncselekményekkel gyanúsítható, közben viszont összezár mögötte az elit, és végül mindent meg tud úszni.) Egy csomóan követelték Comey távozását a demokrata politikusok közül, aztán azt, hogy Trump megtartotta Comey-t elnöki hivatala elfoglalása után, úgy értékelték: ez volt a jutalma az FBI-igazgatónak, amiért megnyerte a választást Trumpnak.

Jomes Comey a március 20-i képviselőházi meghallgatásán. Fotó: Drew Angerer/Getty Images

Ezért talán úgy számolt Trump köre, hogy nem lesz nagy balhé, ha kirúgják az amúgy is támadott FBI-igazgatót. A kirúgáskor közzétették az igazságügyminiszter-helyettes – a karrierügyésznek, tehát nem pártembernek tartott Rod J. Rosenstein – indoklását, amiben felsorolja, milyen súlyos szabálytalanságokat követett el Comey Hillary Clinton email-ügye körül.

Ha ez így volt, akkor nagyon súlyosan mellélőttek.

Arról nem beszélve, hogy nevetséges érv ez Trumptól – aki a választások idején többször lelkesen dícsérte Comey-t éppen emiatt –, az FBI-igazgató megítélése néhány hónap alatt alapvetően megváltozott a választások után.

(UPDATE: Trump csütörtök reggel elmondta, hogy mindegy, mit mondtak neki az igazságügyminisztériumból, ő úgyis kirúgta volna Comey-t. Ezzel ellentmond az eddigi magyarázatnak, ami szerint Rosenstein véleménye volt az azonnali kirúgás közvetlen oka.)

Amikor a képviselőházi vizsgálóbizottság meghallgatta márciusban, már egyértelműen Trump fontos ellensúlyaként jelent meg Comey. Elmondta a meghallgatáson, hogy komoly nyomozás folyik Trump kampánycsapata és a putyini rezsim kapcsolatáról, és azt is elmondta, hogy Obama idején nem hallgatták le az amerikai titkosszolgálatok Trump csapatát.

A komoly újságok – New York Times, Washington Post, Wall Street Journal – kirúgás óta megjelent cikkei szerint

a Comey által vezetett, Trump és körének orosz kapcsolatairól szóló FBI-vizsgálat nagyon felgyorsult az utóbbi hetekben-napokban.

Először a New York Times írta meg, aztán – a kezdeti tagadás után – az igazgásügyminisztérium is megerősítette, hogy Comey komoly szervezeti erőforrásokat kért az FBI-t felügyelő igazságügyminisztériumtól, amikor a kirúgása előtt néhány nappal találkozott Rosensteinnel.

A Wall Strett Journal forrásai szerint Comey nagyjából három hete már nem heti egyszer, hanem minden nap új jelentéseket kapott az orosz nyomozás állásáról. A nyomozás nem akármiről szólt, hanem a pénz irányába ment: az érdekelte az FBI-t, hogy milyen üzleti kapcsolata volt Trumpnak és körének különféle orosz oligarchákkal.

A Washington Post arról írt – harminc (!) forrásra hivatkozva –, hogy Trump, aki eddig nem igazán találkozott életében fékekkel és ellensúlyokkal, egyre türelmetlenebb és mérgesebb lett az FBI-igazgatóra. Nyomást gyakorolt rá, hogy állítsa le a szivárogtatásokat, úgy érezte, nem védte be az egyébként teljesen légbőlkapott állítását, miszerint Obama lehallgatta volna őt, majd felháborodott, amikor közölte, hogy nyomoznak az orosz kapcsolatai után.

Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images

„Trump lényegében hadat üzent az FBI jelentős részének. Szerintem erre hasonló választ fog kapni” – idéz a Washington Post egy FBI-os forrást. Mindenesetre az elég vészjósló forgatókönyv, ha Trump egy elhúzódó belháborúra készülhet a „mélyállammal” szemben.

Közben a saját programját nem fogja tudni megvalósítani. A kirúgás után derült ki, hogy Michael Flynnt, Trump rövid idő alatt megbukott nemzetbiztonsági főtanácsadóját beidézték a szenátusi vizsgálóbizottsághoz, és általában is úgy tűnik, hogy most fog csak igazán lendületet venni a nyomozás.

„Még hozzánk képest is nagy a káosz”

– mondta egy meg nem vezetett Trump-csapattag a Politico riporterének. Attól függetlenül, hogy végül mire fognak jutni a nyomozások, amíg a botrány miatt zsizseg Washington, semmit nem tudnak áttolni a kongresszuson az egyébként elég ambíciózus terveikből, legyen szó egészségügyi reformról, adóreformról, bevándorlási reformról. Minden egyes elvesztett nappal közelebb kerülnek a 2018-as választások, ahol nem kizárt, hogy a demokraták visszavegyék a többséget a képviselőházban.

Nem nézett ki túl jól az sem, hogy éppen a botrány kirobbanása utáni órákban fogadta az orosz külügyminiszter Szergej Lavrovot és az orosz nagykövetet, Szergej Kiszljakot – akik az ukrán megszállás után hiába kopogtattak Obama-elnöknél, hogy látogatást tegyenek az elnöki dolgozószobában. Az eseményre nem engedtek be sajtót, az orosz külügy mindenkit megelőzve tett közzé fotókat.

Lavrov, Trump és Kiszljak jókedvű.

Szergej Kiszljak pont az az ember, akivel többször beszéltek Trump körének tagjai a választási kampány idején – amiből az egész nyomozás kiindult. Michael Flynn-nek éppen emiatt kellett távoznia, de az igazságügyminiszter Jeff Sessions és Trump veje, Jared Kushner sem adott még érdemi magyarázatot arra, hogy mit beszéltek az orosz nagykövettel, aki nyilvánvalóan kapcsolatban áll az amerikai választásokat befolyásoló orosz titkosszolgálatokkal.

Ráadásul véletlenül egy erős nixoni párhuzam is becsúszott. Az oroszok látogatása után ugyanis valamiért pont Henry Kissinger, Nixon elnöki főtanácsadója jelent meg az ovális irodában.

Fotó: JIM WATSON/AFP

Rengeteg megfigyelő – nyilván főleg azok, akik a demokratákhoz húznak – azonnal bedobta a Watergate-párhuzamot Comey kirúgása után. 1973. október 20-án, egy szombati napon Richard Nixon, akkor még elnökként, de már a botrány idején le akart számolni az ellene folyó nyomozást vezető különleges ügyésszel, Archibald Cox-szal. Az igazságügyminisztere erre nem volt hajlandó, inkább lemondott. Aztán lemondott a helyettese is. Végül csak az igazságügyminiszter második helyettese volt hajlandó végrehajtani a tettet. Ez volt az a pont, amikor a közvélemény már egyértelműen Nixon ellen fordult, egy évvel később már nem volt elnök. Nixon ugyan kegyelmet kapott elnöki utódjától, de a vele szembeni fő vádpont éppen az igazságszolgáltatás akadályozása lett volna – tehát az, amit Comey hirtelen kirúgásával talán Trump is elkövetett.

Ráadásul nem Comey az első érzékeny ember, akit Trump kirúgott. Korábban kirúgta Sally Yates ügyvivő igazságügyminisztert, majd Preet Bharara manhatteni főügyész is. A három kirúgottban az a közös, hogy mind nyomoztak Trump érdekes kapcsolatai ügyében.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt