A brüsszeli politika mindennapjait követő BruxInfo birtokába került egy dokumentum, ami szerint a német kormány szeretné elérni, hogy 2020 után az Európai Unió szigorúbban kezelje a kohéziós alapok költéseit.

Ez az első olyan irat, amiben szerepel, hogy az alapokba legnagyobb arányban befizető Németország jogállami normák betartásához is kötné az utalásokat. A németek ezzel együtt továbbra is a kohéziós politika hívei és a támogatásokból elsősorban az elmaradottabb régiókat támogatnák. Berlin a feljegyzések szerint azért akarja egyébként felülvizsgálni a kiosztás rendszerét, mert "egyes régiók sokkal lassabban zárkóznak fel, mint azt korábban gondolták".  

A tervezet a jelenlegi feltételrendszer szigorításán túl konkrét politikai feltételekről is rendelkezik. Ezek egyike az, hogy az alapok megőrzésének vagy hozzáférhetőségének kérdését jogállami alapelvekhez kötik. A szövegben szerepel, hogy fenntartanák a hétéves kifizetési ciklusokat, viszont fejlettségi alapon differenciálnának az egyes tagállamokra és térségekre vonatkozó feltételek között. A Bruxinfo cikke elemzőkre hivatkozva megjegyzi, hogy "ennek aligha fognak örülni a kohéziós források hagyományos célú felhasználását előnyben részesítő közép- és kelet-európai tagállamok".  

Berlin mind a befizetések teljesítése, mind a pénzek felhasználásának határidejében szigorúbb elvárásokat léptetne életbe. A német kormánynak a dokumentum szerint nem tetszik az sem, hogy az Európai Bizottság alig használja a makrogazdasági feltételrendszert. Egy alkalommal volt erre példa, amikor 2012-ben Magyarország felé majdnem felfüggesztették a kohéziós kifizetéseket. Berlin keményítene a költségvetési szabályokat be nem tartó országokkal szemben. (Bruxinfo)