„Fura, hogy a lépcsőn járunk,
És nem lebegünk emeletről, emeletre”
– Laca és a Poszthús (30:41)

Múlt kedden hatalmas felhőszakadás volt Budapesten. Bár májusban egyáltalán nem szokatlan ilyen mennyiségű csapadék, de ezúttal az egész főváros területén egyszerre következett be a zuhanyszerű esőzés, így bizonyos pontjain a városnak ideig-óráig egyméteresre nőtt víz a szintje.

Aki már túl van néhány budapesti felhőszakadáson, az tudja, hogy – a zivatar helyéttől függően persze – de ugyanazok a budapesti területek áznak el: Óbudán a Zsigmond tér, bel-Budán a Bem tér, Angyalföldön a Béke tér és Dél-Pest egyes részei. Kedden egyszerre úszott az egész város, és megteltek vízzel ezek a helyek is.

Nagy víz, nagy város

Király kollégával arra kerestük a választ, mennyire volt szélsőséges a csapadék mennyisége, és a modern csatornahálózat ellenére, miért ezek a területek azok, ahol veszélyben vannak a pincék, leáll a közlekedés.

Intenzitásában nem volt annyira meglepő a fővárost elárasztó felhőszakadás, inkább kiterjedésében volt különleges.

Gaál András, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa szerint az áprilistól szeptember végéig terjedő időszakra egyáltalán nem jellemző az, amit esős időnek hívunk, vagyis a hosszan, akár napokig tartó esőzések. Ilyenkor nagyon változékony a csapadék eloszlása, bár erre az időszakra, májusra és júniusra esik a két legcsapadékosabb hónap is.

A csapadék ilyenkor jellemzően nagy cseppekben hulló záporként érkezik, rövid, intenzív esőzésekkel. Ezek jellemzően lokálisak, a múlt keddi felhőszakadás is inkább azért volt különleges, mert aznap csaknem a főváros teljes területén ömlött az eső.

A meteorológiai ügyelet összesítése szerint múlt hét hétfő délután egy órától Budapest belső területein 52 milliméter csapadék hullott, aminek a java a keddi felhőszakadás idején hullott a belső kerületekben.

„A milliméterben mért csapadékmennyiséget úgy kell érteni, hogy 1 milliméter csapadék egy négyzetméterre jutó egy liter vízzel egyenlő” - magyarázta Gaál András, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa.

Vagyis ezen a kedden Budapest központjában nagyjából egy óra alatt négyzetméterenként 52 liternyi csapadék hullott. Ez már önmagában is elképesztő mennyiségű víz - egy átlagos, tízperces zuhanyzáskor 60-75 liternyi vizet folyatunk el -, bár a felhőszakadás definícióját csak alulról súrolja. Gaál szerint a 30 perc alatt lehulló 30 milliméternyi csapadékot nevezzük felhőszakadásnak.

Budapest, amikor nincs lejjebb

Budapesten - földrajzi adottságokon túl - a nagy beépítettség is súlyosbítja a helyzetet.

A csapadék java háztetőkre, aszfaltozott felületekre hullik, ahonnan lefolyik. A zöldfelületre hulló, intenzív, nagyszemű csapadék leveleket, kisebb ágakat tör le, amiket a víz a lefolyókhoz visz, eltömítve azokat.

Budán az sem segít a csapadék elvezetésében, hogy a budai hegyek lábazata teljesen beépült az elmúlt 100-200 évben, így a patakok, illetve a föld egyre kevesebb vizet tud elvinni, elnyelni. A víz ráadásul megérkezik a betonteknővé alakult hegylábhoz, és ott is marad, hiszen az árvízi védekezés miatt épített rakpartok miatt nem tud elfolyni a Dunába.