Az elmúlt hetekben a 444 több alapos cikke is foglalkozott a kézivezérléssel irányított magyar propagandasajtó működésével. Ezekből többek közt az is kiderült, hogy hiába a temérdek pénz, a Fidesz üzenetét sulykolni hivatott médiának is megvan a maga baja, például hogy csak egyre silányabb minőségű emberanyag hajlandó nekik dolgozni.
Erre a leépülésre kaptunk bizonyítékot kedden a propagandagépezet két végéről, a legaljabulvár Riposttól és a Kovács Zoltán kormányszóvivő neve alatt futó, angol nyelvű abouthungary.hu weboldaltól is.
A többnyire celebhírekben, riogatásban és primitív politikai karaktergyilkosságokban utazó Ripostban már korábban is jelentek meg az UFO-magazinba illő áltudományos eszmefuttatások, a keddi címlap viszont
KINEK HIGGYÜNK?
és
ÉVEK ÓTA BECSAPNAK MINKET!
felvezetéssel teszi fel a nemzeti konzultációhoz méltóan irányított kérdést:
A tudomány mai állása szerint az UV-sugárzás természetesen káros, de ez a Ripost szerkesztőit nem zavarta abban, hogy szót adjanak Szendi Gábor programozó matematikusnak, forgatókönyvírónak, dramaturgnak, pszichológusnak, a tenyek-tevhitek.hu honlap gazdájának és egyben a paleolit táplálkozás egyik hazai apostolának, hogy kijelenthesse: az UV-sugárzásnál sokkal nagyobb gond a D-vitamin hiánya.
Valamint hogy az eddig a bőrgyógyászok által legkritikusabbnak tartott 11 és 15 óra közötti időszakban nemhogy óvakodni kell a naptól, hanem egyenesen ilyenkor érdemes napozni, hogy áramoljon a D-vitamin.
Ahogy néhány napja a 444 egy igazi, tudományos kutatásra hivatkozva is megírta, ez úgy hülyeség, ahogy van. A D-vitamin valóban fontos, de szerencsére nemcsak napozással, hanem például megfelelő táplálkozással is bejuttatható a szervezetbe.
Szendi és a Ripost azonban még a délben napozás ajánlásánál is tovább mentek, a cikk konkrétan azt is állítja, hogy a naptej is kockázatot jelent, „tizenhat vizsgálatból tizenkettő rákkeltőnek találta”. Márkákat nem írnak, talán mert abból olyan per lenne, hogy még a Ripost feneketlen pénzesvödre is megérezné.
A Ripost kuruzslása potenciálisan életveszélyes, Kovács Zoltán viszont csak az agykárosodás veszélyével fenyegeti olvasóit. A kormányszóvivő kedden indította el az abouthungary.hu-n „Mítoszok és tények Magyarországról és Soros Györgyről” című sorozatát, amelynek első része két állítást próbál cáfolni:
Maradjunk annyiban, hogy Kovácsnak egyik állítást sem sikerült maradéktalanul cáfolnia. Ennél érdekesebb viszont, hogy az írásban felhozott érveket milyen forrásokra elhelyezett linkekkel igyekszik alátámasztani.
Kilistáztam:
Ezek szinte mindegyike vagy még a rendszeres újságolvasók által sem ismert, vagy éppen hogy nagyon is közismert, a szélsőjobbra húzás és a teljes diliflepni között álló sajtótermékek. Mindezeknél súlyosabb azonban, hogy Kovács forrásként linkel az Infowars.com
„Soros beismerte felelősségét az ukrán puccsban és tömeggyilkosságban”
című cikkére. Ne is térjünk ki arra, hogy már megint érthetetlen, miért a fél Ukrajnát megszálló Putyin hazugságai mellett áll ki a magyar kormány, inkább foglalkozzunk a cikket publikáló oldallal.
Ha valaki nem ismerné, az Infowars egy Alex Jones nevű őrült bohóc weboldala, akihez képest Molnár F. Árpád és Szaniszló Ferenc is higgadt, megbízható újságírók. Jones szerint egyébként Barack Obama és Hillary Clinton konkrétan démonok, Clinton gyerekeket is gyilkol meg, a szeptember 11-i terrortámadásokat az amerikai kormány találta ki, és Soros György miatt túl erős a fű.
Elég róla ezt az egy videót megnézni, hogy minden világos legyen:
Sikerült agykárosodás nélkül megúszni? Vigyázat, ez nem minden Alex Jones-olvasónak sikerül!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.