Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom hétfőn jelentették be, hogy megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Katarral, amelyet a terrorizmus támogatásával vádoltak meg. E négy ország mellett a Maldív-szigetek, valamint Jemen és Líbia Szaúd-Arábia által támogatott kormányai ugyancsak megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Katarral.  

Trump most arról írt Twitteren, hogy két hete, amikor Szaúd-Arábiában járt, elmondták neki, hogy Katar radikális ideológiát támogat. Majd hozzátette, hogy a látogatása máris kezd megtérülni, amivel vélhetően a hétfői eseményekre utalt. 

link Forrás

link Forrás

link Forrás

Elemzők szerint is egyértelmű összefüggés van Trump útja és a katari rezsimmel évek óta konfliktusban álló olajállamok mostani lépése között. Az amerikai elnök ugyanis Rijádban többek között Iránt okolta a Közel-Keleten tapasztalható instabilitásért, és arra szólította fel a muszlim országokat, hogy álljanak a radikalizmus elleni harc élére. 

Trump arról is posztolt kedden, hogy lehet ez a lépés a terrorizmus horrorjának végéhez vezető út kezdetét jelenti. 

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter viszont az egység megőrzésére szólította fel az öböl menti országokat, ezzel szemben az elnöki Twitter-üzenet inkább helyeselte a Katar elszigetelését célzó döntést.

Katarban található a legnagyobb közel-keleti amerikai légitámaszpont, a térségért felelős amerikai parancsokság székhelye. A támaszpont kulcsfontosságú az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, amelyet Szíriában és Irakban az Egyesült Államok vezette nemzetközi szövetség folytat, és ez utóbbinak Katar is tagja.

A Financial Times című brit üzleti napilap értesülései szerint Doha mintegy egymilliárd dollár (290 milliárd forint) összegű váltságdíjat fizetett áprilisban a katari királyi család 2015-ben Irakban elhurcolt tagjaiért. A londoni újság tudni véli, hogy a váltságdíj az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló egyik szíriai fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz folyt be.     

A katari vezetés napok óta tagadja a vádakat és párbeszédeket sürgetnek. Az országot különösen súlyosan érintheti az a szomszédok által bevezetett importtilalom, mivel a fogyasztott élelmiszerek jelentős részét külföldről hozzák be. 

Denis Bauchard, a francia Nemzetközi Kapcsolatok Kutató Intézetének (IFRI) elemzője rámutatott, hogy a Katar és Szaúd-Arábia közötti viszony az elmúlt években végig rossz volt. Ennek oka szerinte a katari diplomácia szócsövének számító al-Dzsazíra hírtelevízió, illetve a Katar által az arab tavasz felkelőinek és a Muzulmán Testvériségnek nyújtott támogatás volt.

Trump beszéde muszlim országok mintegy ötven magas rangú vezetője előtt hangzott el, akik közül többeket szemmel láthatólag ingerelt a beszéd, másik pedig úgy tűntek, mintha csapdába estek volna. Mindenekelőtt Katar, de Omán és Kuvait sem feltétlenül híve az Irán elleni ilyen kemény fellépésnek. Az Iránnal szoros kapcsolatokat ápoló Irak, valamint Algéria és a népes síita kisebbséggel rendelkező muzulmán Pakisztán egyáltalán nem ért egyet ezzel a stratégiával.

Bauchard szerint a kapcsolatok megszakítása kétségkívül Mohammed bin Szalmán szaúdi helyettes trónörökös kezdeményezése volt, aki teljes erővel a Washingtonnal való megbékélés mellett száll síkra. A döntést valószínűleg az Egyesült Államok kezességvállalása nélkül hozták meg - vélte az elemző, aki szerint a szakítás zavarba ejt mindenkit, így az Egyesült Államokat is, mivel Katarban működik a térségbeli legnagyobb amerikai légitámaszpont. Ebből következően várhatóan mindenki igyekszik majd távol tartani magát a vitától, mindenkit egyetértésre szólítva fel. (BBC, MTI)