A lopható szektorok húzóágazata Magyarországon az építőipar, azon belül is a nagy állami és uniós finanszírozású projektek. Itt képződnek a legnagyobb profitok a legkönnyebben, ezért hagyományosan ez az első olyan gazdasági szektor, amire rátelepszik pénzt szivattyúzó csápjaival a politika.

Egy probléma van vele: nem túl kiszámítható iparág. Ha nincs sok könnyen kiszórható pénz, akkor gyorsan kiszáradhat a bevételforrás, és persze akkor is bajok vannak, ha a tulajdonos elveszti korábbi, kedvezményezett pozícióját.

Ennek hatását láthatjuk a szektor legnagyobb cégeinek tavalyi évről szóló eredménybeszámolóin:

beszakadt a teljesítmény.

Az építőipari közbeszerzések legnagyobb cégei – amelyek között még mindig van három külföldi csoport, a Strabag, a Swietelsky és a Colas, bár egyre szűkülő piaci részesedéssel – sokkal-sokkal kevesebb árbevételhez jutottak tavaly, miután az uniós kifizetési ciklusok közötti üresjárat érződött a piacon. A régi programok már kifutottak, az újakat még nem írták ki. Egyedül az állami megrendelésekkel alaposan feltöltött, félig Garancsi István Orbán-közeli üzletember tulajdonában álló Market Zrt. javította eredményeit jelentősen.

Az ebben az elemzésben szereplő másfél tucat vállalat elképesztő piaci erővel rendelkezik. A teljes magyar építőipar termelése az utóbbi években 1600-2000 milliárd forint körül volt évente. Ugyan közel húszezer cég dolgozik az építőiparban, mégis ez maroknyi, főleg állami forrásból dolgozó vállalat hozta a szektor termelése egészének harmadát-felét, 400-800 milliárd forintot.

Ráadásul rengeteg kisebb cég pont ennek a 18 közbeszerzéseket elnyerő nagyvállalatnak az alvállalkozójaként próbál megélni. Több-kevesebb sikerrel, mivel az alvállalkozók versenyeznek egymással, így jóval alacsonyabbak a profitráták, míg a nagy cégekre inkább a kartellszerű, az állam által irányított piacot egymás között felosztó magatartás a jellemző. Nem a hatékonyság növeléséből, hanem inkább az állami kiírások számukra kedvező befolyásolásával érik el a nyereségességet.

Ennek megfelelően a profitráták is óriásiak.

Érdemes nézni egy nettó profitrátát az utóbbi három évre. Ez úgy jön ki, hogy elosztjuk a cég nettó nyereségét (adózott eredmény) a cég nettó árbevételével. Az utóbbi három év átlagában ez így mutat.

Mészáros Lőrinc üzleti lángesze ismét megmutatkozik: éppen az ő vállalai (Mészáros és Mészáros, R-Kord) állnak a rangsor élén, de a harmadik helyen a szintén hozzá kötődő nehézsúlyú szereplő, Duna Aszfalt áll. Az élbolyban van Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. is.

Ha pusztán a profittömeget nézzük, tehát a szektorban megtermelődő tiszta nyereséget három év alatt, 137 milliárd forint jön ki. Ennek csak a harmada, 47 milliárd a külföldi cégek nyeresége. A nagyon szorosan Orbán-kötődésű cégek három év alatt 75 milliárd forint nyereséget értek el.

• A Mészáros Lőrinc-cégek 12 milliárdot,
  
• A Mészáros Lőrinchez kötődő Duna Aszfalt 30 milliárdot,
  
• A Garancsi István résztulajdonában álló Market Zrt., valamint a Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila érdekeltségében lévő West Hungária Bau összesen 9 milliárdot,
  
• A Simicska Lajos-féle Közgép 23 milliárdot.
  

A piac persze rendeződik át, részben olyan külső szabályozási kérdések miatt, mint az EU-s pénzek beáramlásának ütemezése, részben pedig olyan finom dolgok folyamányaként, mint két férfi összekülönbözése. Ehhez érdemes megnézni, mennyi pénzt vesznek ki évente ezekből a cégekből.

Simicska Lajos 28,7 milliárd forintot vett ki a Közgépből 2010 és 2015 között, ebből 16 milliárdot lényegében már az Orbán Viktorral való szakítást jelző gecinap után (a 2014-es év után kivett 11 milliárd forint osztalékról éppen a nagy napot követő hetekben hozta meg a döntést).

A 2016-os év után viszont már egy fillért sem tudott kivenni Simicska a legfontosabb cégéből, ami mutatja, milyen nehéz helyzetbe került politikai patrónus nélkül.

Látszik viszont, az Orbán-kötődésű cégek hogyan kezdtek elképesztő nyereségeket kirámolni.

Három év alatt 35 milliárd forint került az Orbán Viktorhoz közvetlenül közel álló vállalkozók zsebébe, csak ebből a néhány építőipari cégből.

Ha Simicskát is beleszámoljuk – hiszen végső soron ő is a miniszterelnöknek köszönheti vagyonát –, akkor 51 milliárd ment három év alatt Orbán-közeli bankszámlákra, teljesen legálisan.

Érdekes módon nem csak a Közgépnek volt igazán rossz éve: teljesen szétesett egy korábbi közbeszerzés-kedvezményezett cég, a Békés Drén is. Árbevétele a tizedére zuhant, 19,3 milliárdról 1,9 milliárdra, és bár a költségei is csökkentek, de nem ennyire durván, ezért a 2015-ös 2,8 milliárdos nyereséget egy vastag, 1,6 milliárdos veszteség követte tavaly. Még 1-2 ilyen év, és a cég feléli saját tőkéjét.

A korábban Simicskával együtt dübörgő Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd is csak szenvedett: üzemi szinten egymilliárdos mínuszba csúszott, csak a leányvállalatai húzták minimális nyereségbe. Az Euroaszfaltnak is eltűnt tavaly a profitja, ami egyébként a korábbi években sem volt megközelítőleg sem olyan vaskos, mint a Duna Aszfalté.