Szijjártó új orosz gázvezetékről tárgyalt Moszkvában

Az oroszok továbbra is erőltetik, hogy megépüljön egy új gázvezeték, ami a Balkán felől vinne földgázt az EU-ba. Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Moszkvában tárgyalt erről, és arról beszélt, hogy akár már 2019 végére elkészülhet. Ez nagyon optimista hozzáállás, de jól mutatja, hogy mennyire fontos a terv Oroszországnak, ha ilyen erőltetett tempót diktálnak.

Az oroszok párhuzamosan két nagy vezeték tervét futtatják, az Északi Áramlat 2-t, ami a Balti-tenger alatt közvetlenül Németországba vinne gázt, és a most déli gázfolyosó néven menő tervet. Az Északi Áramlat 2-t nagyon fúrják az amerikaiak, erről itt írtunk részletesen.

Az oroszok már 2005 óta terveznek egy déli vezetéket is, ez lett volna a Déli Áramlat, és a Gyurcsány-kormány és az Orbán-kormány is lelkesen közre akart működni az építésében. 2014 elején már elkezdték szállítani a csöveket hozzá, az eredeti terv szerint ez a vezeték a Fekete-tenger alatt ment volna Oroszországból Bulgáriába, és onnan Szerbián át Magyarországra, ahonnan egy szlovén és egy osztrák ágra vált volna szét. Az ukrajnai konfliktus azonban erősen bekavart, és végül a EU és az USA nyomására a bolgár kormány 2014 nyarán kiszállt az egészből, majd decemberben már Putyin orosz elnök is bejelentette, nem lesz a projektből semmi se.

Nem sokkal később viszont Putyin megállapodott Erdogan török elnökkel, hogy a Fekete-tenger alatt mégis lesz gázvezeték, csak az nem Bulgáriába, hanem Törökországba tart majd. Ezt nevezték el Török Áramlatnak. A koncepció az volt, hogy a Gazprom megépíti a vezetéket valamelyik EU-s ország határáig, és onnan már európai vállalatok bevonásával fejlesztenék tovább, hogy az Európai Bizottság ne tudjon jogi kifogást emelni. (Az EU-ban tilos, hogy a kereskedő és a vezeték tulajdonosa ugyanaz a cég legyen, márpedig a Déli Áramlat esetében mindkettő a Gazprom lett volna.)

Csakhogy 2015 novemberében a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet a szír határnál, a kapcsolat a két ország között elromlott, a Török Áramlat terve pedig lekerült a napirendről. A 2016 nyári törökországi puccskísérlet után viszont Erdogan és Putyin kibékültek, és abban is megállapodtak, hogy mégis lesz Török Áramlat.

A vezeték folytatásához az oroszok Bulgáriával, Szerbiával és Magyarországgal állapodtak meg. 

Szijjártó arról beszélt most, hogy évi 8 milliárd köbméter kapacitású vezeték érkezne Magyarországra. Ez rengeteg gáz, a teljes magyar fogyasztást bőven kielégítené, miközben Magyarország felé Ukrajna, Ausztria és Szlovákia felől is vannak vezetékek, amelyek összkapacitása bőven nagyobb, mint a hazai fogyasztás. 

Világos tehát, hogy a vezeték elsősorban nem a hazai igények kielégítéséről szólna, hanem vagy tovább kellene adni majd a gázt, vagy pedig alkalmas lenne arra, hogy az oroszok kihagyják Ukrajnát a tranzitból, és az onnan jövő vezetékeket lezárják. Utóbbi fontos szempont az Északi Áramlat 2 megépítésénél is. 

Hogy az oroszok komolyan gondolják-e, hogy érdemes mindkét vezetéket megépíteni, az kétséges, valószínűbb, hogy versenyeztetik az északi és déli projekteket, illetve abban bíznak, hogy legalább az egyik megépül majd.

Az USA közben LNG-t, cseppfolyós gázt igyekezne a régióba hozni, amihez a magyar kormány hasonlóan jó arcot vág, mint az orosz vezetékhez.