Az új washingtoni magyar követ nagyon szeretne amerikai földgázt látni Magyarországon

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Először szerepelt Magyarország amerikai nagyköveteként Szabó László csütörtökön, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham) budapesti díszebédjén. Szabó ugyan egyelőre a külügyminisztérium államtitkára, de már kinevezték washingtoni követnek, és az Amcham hasonló rendezvényein a nagykövetek szokták elmondani a bevezetőt. Tavaly januárban például az azóta Magyarországról távozott Colleen Bell, és az akkor szintén még csak kinevezett, ám időközben már le is váltott Szemerkényi Réka beszéltek.

Szabó László előadásának legérdekesebb gondolata a földgázról szólt. Úgy kezdte, hogy nagykövetként majd meg kell mutatnia, hogy miért lehet vonzó üzleti partner Magyarország, mit tud ajánlani az amerikai cégeknek. És példaként azt hozta fel, hogy el tudja majd mondani, hogy az energiabiztonság Magyarországnak rendkívül fontos, és ha végre megépül Horvátországban az LNG terminál, akkor már amerikai cégek is szállíthatnak gázt Magyarországra, ami versenyezhet majd az orosz gázzal. 

„Ha csak ez összejön a következő négy évben, akkor már elégedett leszek” – mondta nagyköveti terveiről. 

Szabó kijelentése azért nagyon fontos gesztus az USA felé, mert az amerikai földgáz régióba juttatása a washingtoni kormánynak alapvető célja. Elsősorban azért, hogy az oroszoknak konkurenciát teremtsenek, így csökkentsék Moszkva befolyását a térségben. A Trump-korszak új energetikai megbízottja elég részletesen beszélt erről alig egy hónapja. 

LNG-t szállító tankerhajó.Fotó: Mischa Keijser/Cultura Creative

A magyar kormány persze viszonylag könnyen ígérte meg, hogy akarja az amerikai gázt, hiszen első körben arra lenne szükség, hogy a horvátországi Krk szigetére tervezett, az LNG (cseppfolyósított gáz) fogadására alkalmas terminál elkészüljön, és ez elsősorban nem Budapesten dől majd el. Ugyanakkor Szabó mégiscsak egy gesztust tett az amerikaiak felé azzal, hogy ennyire fontos feladatának nevezte az amerikai gázimport megszervezését, különösen, hogy külön kiemelte, az orosz gázzal szemben lehet ez jó Magyarországnak. (Különösen barátságos fogalmazásnak tűnik ez, mondjuk ahhoz képest, hogy 2014-ben, a kitiltási botrány idején még arról írtak és beszéltek fontos kormányközeli ideológusok, mint Schmidt Mária és Lánczi Tamás, hogy az amerikaiak azért támadják az Orbán-kormányt, mert szeretnének betörni a magyar gázpiacra.)

Jóban vagyunk?

Az Amcham rendezvénye azért tűnt érdekesnek, mert a magyar–amerikai kapcsolatok elég hullámzóak az utóbbi időben. A lex-CEU és a civilekről szóló törvény ellen élesen felszólalt az itteni amerikai képviselet, és a washingtoni külügy is kiadott több tiltakozó közleményt. Mivel egyik ügyben sem méltányolta a magyar kormány az amerikai kritikákat, érdekes volt meghallgatni, hogy szóba hozzák-e a két ország diplomatái ezeket a kellemetlen ügyeket. Nem hozták.

Szabó László, még a KKM államtitkáraként a Váci Greens egészségközpont avatásán, június 22-én.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

A tavaly januári ebéden az akkori amerikai nagykövet beszólt a hazai korrupció és a közbeszerzések átláthatatlansága miatt. Ezt a kritikát David Kostelacnik ügyvivő (nagykövet híján most ő vezeti az USA budapesti képviseletét) idén megismételte. Elmondta, hogy az amerikai befektetőknek fontos, hogy átlátható és kiszámítható legyen a kormányzás, hogy a közbeszerzések tiszták legyenek, hogy ne legyen korrupció, majd hozzátette, hogy ezekben az ügyekben hangsúlyozottan barátként és szövetségesként tesz csak megjegyzéseket. Van még mit javulni, jegyezte meg óvatosan, de aztán visszatért gyorsan az üzleti együttműködés sikereinek méltatására.

Szabó hosszan méltatta az amerikai–magyar kereskedelmi kapcsolatokat, de lényegében csak üzleti szempontból közelítette meg a két ország viszonyát. Tavaly Szemerkényi még a kulturális és katonai kapcsolatok jelentőségére is kitért. Kostelacnik is a kereskedelemre koncentrált, de azért megemlítette, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként is fontos az USA-nak. 

Szabó kétszer finomam odaszúrt Washingtonnak: egyrészt jelezte, milyen szomorú, hogy jelenleg egyik országnak sincs nagykövete a másik országában, de legalább magyar oldalról (az ő kinevezésével) ez hamarosan megoldódik. Az utána felszólaló Kostelacnik nem ígérte meg, hogy jön majd helyette egy igazi nagykövet, ehelyett arról beszélt, hogy jól együtt dolgoznak majd a közös célokért az óceán két oldalán.  

Szabó másik apró szúrása az volt, hogy megjegyezte, nagyon reméli, mire elfoglalja washingtoni hivatalát, addigra minden átmeneti probléma megoldódik az új adminisztráció körül, és minden a legnagyobb rendben lesz az amerikai kormányzattal. Nyilván a Trump körüli balhékra célzott.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.