Donald Trump alatt sem változott az USA politikája energetikai ügyekben, derült ki csütörtök délután, amikor Mary Burce Warlick, az amerikai külügyminisztérium témáért felelős különmegbízottja telefonon sajtótájékoztatót tartott európai újságíróknak. Szinte ugyanazokat a témákat és célokat sorolta fel, mint elődje, az Obama idején ebben a pozícióban dolgozó Amos Hochstein. 

Az új amerikai kormány régi érdekei

Az USA szerint nagyon fontos lenne, hogy az orosz gáztól függő európai országok máshonnan is tudjanak vásárolni, mert a kiszolgáltatottság nemzetbiztonsági kockázatot jelent számukra.

Tudják javasolni az amerikai importot is, amihez LNG (hajón szállítható cseppfolyós gáz) terminálok építését szorgalmazzák. Különösen sürgetik, hogy a horvátországi Krk szigetén elkészüljön a terminál, amit már évek óta tervezgetnek.

Nagyon támogatják az EU-ban az áram- és gázvezetékek összekapcsolását.

Nagyon támogatják a piaci liberalizációt sürgető új EU-s energetikai csomagot. (Ennek két pontja ellen határozatban tiltakozott a magyar parlament a áprilisban.)

Nagyon ellenzik a Török Áramlat és az Északi Áramlat 2 nevű gázvezetékek megépítését. Előbbi a Fekete-tenger alatt kötné össze Oroszországot és Törökországot, utóbbi pedig a Balti-tenger alatt futna Oroszország és Németország között. Az amerikaiak szerint mindkét vezeték csak az orosz függés erősítését hozná Törökországban és Közép-Európában, ráadásul szerintük racionálisan egyikre sincs szükség, hiszen van elég gáz a térségben. Az amerikaiak szerint az új vezetékek egyik fő célja, hogy az oroszok kikerülhessék Ukrajnát a gázukkal, és ezzel jelentősen gyengítsék a kijevi kormányt.

Bíznak abban, hogy az Európai Bizottság nagyon alaposan vizsgálja majd az Északi Áramlat 2 engedélyeit. A németekkel ebben a témában vitáik vannak, de folyamatos a párbeszéd. (Korábban a magyar kormány is aláírt egy levelet, amiben több másik keleti tagállammal együtt kritizálták e vezeték tervét. Azóta viszont megértőbb nyilatkozatok is elhangzottak már magyar részről.)

Az USA nagyon örül, hogy Lengyelország, Szlovákia és Magyarország képessé tette gázvezetékeit arra, hogy visszafelé, vagyis Ukrajnába is lehessen gázt szállítani rajtuk.

Volt szerbiai nagykövet kapta a posztot

Hochstein nagyon sokat foglalkozott ezzel a térséggel, személyesen is közvetített például a Mol és a horvát kormány között, az INA-ról szóló vitában. A fő szempontja az volt, hogy a Mol ne a Gazrpomnak adja el a részesedését. 

Úgy tűnik, hogy a korábban szerbiai nagykövetként is dolgozó Warlick is hasonló elvek mentén és hasonló küldetéssel folytatja a munkát, tájékoztatóján nyoma sem volt annak, hogy Oroszországgal engedékenyebb politikát vinne.