Eddig az EU nem vette célba Moszkva jövedelmező gázágazatát. A javasolt szankciók Oroszország LNG-bevételeinek mintegy negyedét érintenék.

2026 utáni időszakra, hosszú távra.

Egy tanulmány szerint ez azonban nem fenntartható csökkenés volt, és inkább lehet köze a német termelés visszaeséséhez úgy általában.

Tavaly az orosz tengeri gázszállítás 12 százalékát jegyezték, idén pedig már nyolc hajónyi földgázt vettek az agresszortól.

A szavazás után Szijjártó rá is telefonált az orosz energiaminiszter helyettesére, hogy minden rendben lesz.

Így a kontinensnek a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van.

2026-tól 15 éven át vesznek cseppfolyósított katari gázt.

Évente négymillió tonna cseppfolyósított földgázt szállítanak majd.

Miközben Macron elnök kettős mércével vádolta az amerikai kormányt az LNG magas ára miatt, a cseppfolyós gázon egy Párizs mellett bejegyzett cég keresett rengeteget. És még néhány másik is, amelyek mindannyian európai székhelyűek vagy kötődésűek.

Hiába állította le Oroszország a gázszállítást, majdnem tele vannak az európai tározók. Jövő nyáron viszont bajok lehetnek.

A francia elnöknek nem tetszik, hogy belföldön jóval olcsóbban adják.

Annyi LNG érkezett a spanyol partokhoz, hogy a hajók már nem férnek a terminálokhoz. Az enyhe tél, a tárolók töltöttsége és az európai ipar megtorpanása mind lefelé viszik a gáz árát. Egyelőre.

„Kanada szinte minden olyan nyersanyaggal rendelkezik, amivel Oroszország is, de demokratikus és kiszámítható jogi környezetet kínál” – mondta Franziska Brantner gazdasági ügyekért felelős német államtitkár, aki megerősítette, hogy a német autóipar a közvetlen lítiumfeldolgozás miatt kanadai beruházást fontolgat.

Amit Egyiptom elveszített az ukrajnai háború miatt, azt visszanyeri a gázexporttal.

A Shell és két japán kereskedelmi vállalat, a Mitsui és a Mitsubishi valamivel kevesebb, mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a projektcégben. Ezeket a részvényeket gyakorlatilag államosítja az orosz vezetés.