Január 1-jétől nem jöhet több orosz cseppfolyós földgáz Európába, de ettől az európai függőségi problémák nagyon nem oldódtak meg

energia

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

  • Kevesebb mint 50 nap múlva orosz LNG nélkül marad Európa. Az Európai Unió 2026 első tíz hónapjában 8,7 milliárd eurót költött az orosz sarkvidéki cseppfolyósított földgáz vásárlására, 21 százalékkal többet, mint 2025 egészében.
  • De honnan pótolja az EU a kieső szállítmányokat?
  • Mennyivel jobb a Donald Trump által vezetett Egyesült Államoktól függeni, mint Oroszországtól?
  • És milyen alternatív lehetőségek állnak az orosz LNG előtt? Miért nem mindegy, melyik irányba indul egy hajó?

Az uniós tagállamok idén januárban elfogadták a vezetékes gáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) Oroszországból az EU-ba irányuló behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló rendeletet. Áprilistól kezdve betiltották a rövid távú LNG-szerződéseket, júniustól pedig a rövid távú vezetékesgáz-szerződéseket. A rendeletet fokozatosan vezetik be, a teljes tilalom az LNG-behozatal esetében 2026 végétől, a vezetékes gáz behozatala esetében pedig 2027 őszétől lép hatályba.

Az EU a kiskapukat is bezárta: a tilalom életbe lépése után az uniós vállalatok a világon sehol sem vásárolhatnak, adhatnak el vagy szállíthatnak orosz LNG-t, azaz a korlátozás nemcsak az orosz LNG EU-ba történő behozatalára vonatkozik, hanem az uniós cégek globális kereskedelmi tevékenységére is. Mindez azt jelenti, hogy a szabályok értelmében Európa kevesebb mint 50 nap múlva orosz cseppfolyósított földgáz nélkül marad annak ellenére, hogy az Európai Unió még jelenleg is nem csak hogy a fő vásárlója Oroszország egyik kiemelt jelentőségű sarkvidéki földgázprojektjének, a Jamalnak, hanem úgy tűnik, a tiltás életbe lépése előtt a tagállamok még egy utolsó nagy rohammal igyekeznek beraktározni az orosz LNG-ből.

Az Urgewald környezetvédelmi szervezet elemzése szerint idén január és október között az uniós kikötőkbe 12,89 millió tonna LNG érkezett az oroszországi Jamal-projektből. A Jamal lényege, hogy a sarkvidéki Jamal-félszigeten kitermelt földgázt cseppfolyósítja, majd tartályhajókon exportálja.

Az előző év azonos időszakához képest 6,3 százalékos növekedést jelent, és a Jamal-projekt nyilvántartott szállításainak 81 százalékát tette ki. Az Európai Unió 2026 első tíz hónapjában a becslések szerint 8,7 milliárd eurót költött csak a Jamal-projektből érkező cseppfolyósított földgáz vásárlására, ami 21 százalékkal több, mint a 2025-ös teljes évre becsült kiadások. (Az ettől különálló, szintén sarkvidéki Arctic LNG 2 projektet nem számolták bele.) A kiadások emelkedése nemcsak annak köszönhető, hogy több földgázt vásároltak, hanem annak is, hogy a gáz drágább lett.

A norvég Equinor egyik LNG-létesítménye Hammerfestnél.
Fotó: OLE BERG-RUSTEN/AFP

Az elmúlt években Európa az összes gázimportján belül közel feléről körülbelül nyolcadára csökkentette az orosz gáz arányát, de az import megszüntetésének jogszabályban rögzített időpontjához közeledve egyre inkább látszik, hogy ennek milyen ára van. Az európai gáztőzsdéken az árak idén ősszel 2022 vége óta nem látott szintre emelkedtek, az EU pedig az elmúlt legalább 15 év legalacsonyabb fűtési szezonkezdő készletszintjével indult neki a télnek. November 1-jén a tárolók töltöttsége 74,6 százalék volt, szemben az adott napra számított 2011–2025-ös, 90,5 százalékos átlaggal. Persze az alacsony készletszint nem kizárólag az orosz LNG kivezetésének következménye, iparági szervezetek szerint a 2025–2026-os tél végén alacsonyabb készletek, a lassú nyári feltöltés, a közel-keleti konfliktus miatt kieső LNG-szállítások és a magasabb árak egyaránt hozzájárultak a mostani helyzethez.

Honnan jön majd LNG Európába, ha nem az oroszoktól?

Fizess elő 3 hónapra
most csak 444 Ft-ért!

Ezt a cikket is elolvashatod, de rengeteg újdonság is vár rád a következő hónapokban előfizetőként.

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.

Partnerek

Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

Kapcsolódó cikkek

Donald Trump felfüggesztette az Oroszország elleni szankciós csomagot

A törvénycsomaggal kapcsolatban korábban már bírálatot fogalmazott India és Kína is.

Székely Sarolta
külföld

Trump megállapodott Putyinnal, orosz dízel érkezhet nagy mennyiségben az amerikai piacra

Az orosz olaj kereskedelmét évek óta szankciókkal korlátozták. Az amerikai elnök így törné le az iráni háború miatt elszállt üzemanyagárakat.

Német Szilvi
üzlet

Roncshajók támadják Európát

Egyre több kibogozhatatlan hátterű, orosz olajat szállító tanker sertepertél leeresztett horgonnyal létfontosságú európai kábelek körül. Többet el is vágtak, de ha csak hajóznak, abban sincs köszönet: olyan rossz állapotúak, hogy bármikor természeti katasztrófát okozhatnak.

Rovó Attila
háború

Megvan a kereskedelmi megállapodás az USA és az EU között, amellyel elvileg mindkét fél elégedett

Trump a várakozásoknak megfelelően 15 százalékos vámot vet ki az EU-országokból érkező legtöbb árura, de az autóipar összeomlását sikerülhet elkerülni, és néhány területeken engedményeket alkudott ki az Európai Bizottság.

Urfi Péter
gazdaság

Trump: Az orosz energiát használó NATO-tagországok az ellenük zajló háborút finanszírozzák

„Kínos.”

Botos Tamás
külföld

Olvad a jég, fagy a béke: az Északi-sarkkörön is egymásnak feszül az USA, Kína és Oroszország

A sarkvidék mindeddig nem sok vizet zavart: hideg volt, távoli, mindenki igyekezett úgy tenni, mintha nem érné meg összeveszni rajta. Ennek vége. Az amerikaiak vinnék Grönlandot, a kínaiak Arktisz-közeli államként hivatkoznak magukra, az oroszok új hajózási útvonalra terelnék a globális forgalmat.

Takács Lili
külföld

A Trumppal szembeni elégedetlenség kék cunamija söpörte el Amerika-szerte a republikánusokat

Trump a szavazólapon, megosztó jelöltek, hiába átrajzolt térképek: gyorselemzés arról, hogy mi vezetett a súlyos republikánus vereséghez és a demokraták jó szerepléséhez.

Tábor Áron
külföld