Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság a veszteséges kiskereskedelmi vállalatok korlátozásáról elfogadott törvény miatt 2016 februárján Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület az ügyben a magyar kormánynak ún. indokolással ellátott véleményt küldött, ami az eljárás második szakasza.

A törvény megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek. A bizottság szerint ez ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, illetve a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó EU-s joggal, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal.

Brüsszel korábban azt közölte, hogy a tartós veszteségességet tiltó törvény miatt a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon, a szabályozás akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat, magasabb árakat eredményezve.

Magyarországnak 2 hónapja van arra, hogy összhangba hozza az EU-s szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat indoklásában azt mondta, a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el a versenytársaikat. (MTI)