Egy barátság vége: Schmidt Mária felbőszült a halszagú igazságot kibeszélő Desmond Child miatt

Váratlan fordulat állt be a Halszagú Magyarország-sztoriban: a dalt szerző amerikai Desmond Child interjút adott a csütörtökön megjelent Heti Válasznak, amiben megmutatta az 1956-os emlékbizottságnak küldött üzenetét arról, hogy nem eredeti dalról van szó. 

Schmidt Máriáék, akik hónapok óta hallgatnak az ügyben, hónapok óta tudták, hogy újrahasznosított himnuszt vettek az emlékévhez. 

"Nézzék, itt is van az üzenetem tavaly április 4-ről (...) Azt írom, van egy létező dalunk fejlesztés alatt" 

- mutatja már a beszélgetés legelején az emlékbizottságnak küldött levelet Child. 

Az 50 millióért rendelt dalról órákkal a bemutatása után kiderült, hogy valójában a Miami Egyetem sporthimnuszaként csendült fel először, és nem is az emlékévre készült. Mivel mindenki ingyen dolgozott a dalon, nem derült ki mire ment el a pénz, hűtlen kezelés miatt feljelentés is született. 

Úgy tudjuk, Schmidt Mária látta az interjú szövegét megjelenés előtt, mert Child stábjából valaki elküldte neki a láttamozásra váró verziót. (Child nem beszél magyarul, ezért a menedzsment kezelte az interjú szövegét.) 

Schmidt Mária és Desmond Child a "Magyarország, halld szavunk!" emlékdal budapesti felvételén

A dalszerző hiába igyekezett jóhiszeműnek látszani az interjúban, a Terror Háza igazgatója állítólag kiakadt, amiért a dalszerző mindezt elárulta a hetilapnak. Schmidt ráadásul a Heti Válasszal konkurens Figyelő tulajdonosa. 

Child arról is beszél a hetilapnak, hogy az első felhasználás jogát nem adták el az egyetemnek, csak megengedte barátjának, Donna E. Shalalának, a Miami Egyetem igazgatójának, hogy használja a melódiát. Szerinte egyébként azért van sporthimnusz hatása a dalnak, mert ez az ő specialitása - ez érezhető a Ricky Martinnak írott 1998-as La Copa de La Vida dallamaiból is. Az a szám a franciaországi foci-vb hivatalos dala volt. 

 "Nem szólt senki, hogy eredeti dalra lenne szükségük (...) Én egyértelműen megírtam, hogy egy már létező, alakuló dalról van szó, de ez talán nem ment át az emlékbizottság számára"  

- mondja Child, aki szerint lost in translation jellege van a történetnek, azaz csak valamiféle félrefordításból adódó félreértés történt az emlékbizottságban. "Rosszat senki nem akart, teljesen jóhiszeműen jártak el ők is, én is" - igyekszik védeni mindkét oldalt a komponista.

A melegházasságban gyerekeket nevelő Child az interjúban beszél arról is, hogy szereti Magyarországot, családjával volt már vendég a Parlamentben, sőt a Pancho Arénában is. Elfogadja, hogy ez egy konzervatív hely, így is tiszteli a kormány munkáját, nem ítéli el álláspontját a melegházasság kérdésben, még ha szerinte "sokféle látásmódra van is szükség minden országban."

Szerinte egyébként azért fontos a meleghazásság intézménye, mert egy sor ügyben védelmet nyújt a családoknak, és a gyerekek is jobban érzik magukat, ha azt látják, nem szenvednek hátrányt azért, mert a szüleik melegek.