Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő, az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabály ellen. Miután az Európai Unió testületei és (Magyarországon kívül) a többi visegrádi ország is elítélték a lengyel igazságügyi reformot, illetve tömegtüntetéseken tiltakoztak ellene, a lengyel elnök nem adta áldását a törvénymódosításra.

Duda sajtóértekezletén kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultálták vele a jogszabály-tervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelsőbb bíróságról szóló törvény azon előírásait, amik alapján „a főügyész beavatkozhatna a legfelsőbb bíróság munkájába”. A legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály összefügg a KRS-ről szólóval, ezért mindkettő ellen vétót emel, és kilátásba helyezte: két hónapon belül két új törvényjavaslatot készít elő, szakértők segítségével.

Kormánypárti lengyel képviselők nyár közepén hirtelen, több esetben éjszaka négy törvényt nyújtottak be:

1. Az első felhatalmazza az igazságügyi minisztert, hogy akár indoklás nélkül lecserélhesse a bíróságok elnökeit. Ugyanez a törvény az új elnökök kezébe az eddiginél nagyobb hatalmat ad a beosztottjaik felett.
   
2. A második a Bíróságok Nemzeti Tanácsának tagjainak nagyobb részét cseréli le. Ez a testület a bíróságok önigazgatási szervezete, messziről nézve a hazai OBH lengyel változata. A tanács 25 tagjából 15-öt eddig a bírák maguk közül választottak meg. Őket most mind olyan tagokká cserélnék le, akiket a parlamenti többség választ. (A többi tag eddig is politikai kinevezett volt, a köztársasági elnök, az igazságügyi miniszter, illetve a parlament két házának képviselői választották őket. Az ő státusuk nem változik.) Az átalakulás nyomán az összes tag a parlamenti többséget bíró pártok embere lesz. Ez a szervezet hivatott a bírói kinevezések és fegyelmi ügyek esetén is eljárni.
   
3. A harmadik törvény a lengyel Legfelsőbb Bíróság összes tagjának azonnali nyugdíjazását írja elő, kivéve ha az igazságügy-miniszter külön döntést nem hoz az egyes tagok mandátumának meghosszabbításáról. A testület új tagjait és az új elnökét is az igazságügyi miniszter nevezheti majd ki.
   
4. A negyedik törvény a bírók oktatását veszi politikai irányítás alá.
   

A törvényeket vélhetően azért képviselők, és nem a kormány nyújtotta be, mert ha a kormány tette volna, akkor kötelező lett volna társadalmi vitára bocsátani a javaslatokat. A Fidesz és a KDNP is rendszeresen él ezzel a módszerrel.