Amerikai magántőke-alapokat, a Red Bullt és még Soros Györgyöt is gazdagítja a Hungaroring

állam
2017 augusztus 23., 06:26
  • Állami támogatás nélkül nem lehetne se Forma-1-et, se Red Bull Air Race-t rendezni.
  • A külföldi jogtulajdonosok 2017-ben 13 milliárd forintot kapnak a magyar adófizetőktől. Az MTVA további évi 1,6 milliárdot fizet a közvetítési jogokért.
  • A Forma-1 tulajdonosa egy amerikai tőzsdei vállalat, amiben Soros Györgynek is részesedése van.

A Hungaroring Sport Zrt. állami támogatása a költségvetési törvények alapján az elmúlt években egyre csak nőtt:

  • 2015-ben: 10,05 milliárd
  • 2016-ban: 12,02 milliárd (20%-os növekedés)
  • 2017-ben: 13,15 milliárd (9%-os növekedés)

De miért kell erre ennyi állami pénzt eltapsolni? A Forma-1 ugyanis nem számít közszolgáltatásnak, ahogy pl. a tervezetten veszteséggel működő tömegközlekedés vagy egészségügyi ellátás, hiszen egyfelől profitot termel, másfelől megléte nem számít létszükségletnek.

A hivatalos válasz az ilyen esetekben a szokásos szöveg: az elköltött állami pénz az országimázs fényét növeli, a turizmust felpörgeti, vagyis közvetve bejönnek az elgurult adóforintok.

De kiket is támogatunk?

Azt is érdemes átgondolni, hogy végül is kiket támogat a magyar kormány. Forma-1 fő tulajdonosa év elejéig Bernie Echlestone volt. Nem róla formálnánk meg a tisztes üzletember szobrát, azt biztos. Münchenben be is perelte az ügyészség, azzal vádolták, hogy a Forma-1-et szervező cégben tulajdonrésszel rendelkező müncheni Bayern Landesbank vezetőjét, Gerhard Gribkowskyt 44 millió euróval kente meg, hogy az Eclestone által kinézett cégnek adja el a részesedését. Ezzel a brit üzletember célja az volt, hogy továbbra is ő maradhasson a cég vezetője. 

Végül nem kellett börtönbe vonulnia: 100 millió dollárért megvásárolta, hogy ejtsék a vádakat. Ebben a potom 26 milliárdban magyar adófizetői pénzeknek is lenni kellett, hiszen hosszú évek óta fizettük a verseny jogdíjait.

2017 januárjában az amerikai Liberty Media vette meg összesen 8 milliárd dollárért a Forma-1-et szervező Delta Topco céget. Ez a cég a Csatorna-szigetekre van bejegyezve, ami egy offshore adóparadicsom. 

Így offshore cégnek fizet a magyar állam sok milliárdos támogatást.

Márpedig nem átlátható hátterű cégekkel, azaz offshore-ral a magyar állam nem üzletelhetne.  

Az új tulajdonos Liberty Media egy tőzsdei cég, de ezért nem sokat lehet tudni a valós tulajdonosairól, leginkább amerikai befektetési alapok vásároltak részesedést benne. De lehet nem követték eléggé a kormányban a Forma-1 körüli felvásárlási eseményeket, mert akkor tudnák, a Liberty Broadbandbe, a csoport egyik cégébe 8,9 milliárddal a Soros Fund Management is beszállt, az egyik legnagyobb részvényes.

Tehát több tulajdonosi szinten végiggurulva, Soros Györgyig is eljuthat a magyar állam (az adófizetők!) pénze.

A jogtulajdonos cégnek a magyar állam egyre többet fizetett az elmúlt években:

  • 2013: 28,7 millió USD (6,4 milliárd Ft)
  • 2014: 30,8 millió USD (7,2 milliárd Ft)
  • 2015: 33,1 millió USD (9,3 milliárd Ft)
  • 2016: 35,6 millió USD (10,0 milliárd Ft)

A versenyszervező cég mögött álló Liberty egyre több és több pénzt kap azért, hogy Mogyoródon legyen a Forma-1, egyre mélyebben kell a magyar államnak a zsebébe nyúlnia. 2022-ben már 14,7 milliárdba kerül a rendezés joga. 

Arról, hogy ez mennyire nem éri meg, már korábban írtunk. Nem csoda, hogy 2018-ban már csak 8 európai helyszín lesz a 21-ből, egyre több ország ismeri fel, hogy mekkora ráfizetés a száguldó cirkusznak becézett pénzgyár. A legújabb házigazdák alapvetően sporteseményekkel önmagukat legitimálni kívánó (fél)diktatúrák, mint Azerbajdzsán, Kína, Abu Dhabi vagy éppen Oroszország.

Mennyire éri meg?

Termesztésen mindig lehet valamelyik tanácsadócéggel tanulmányt íratni arról, hogy mennyire éri meg a verseny az országnak, még nem láttunk olyan tanácsadó cégtől érkezett elemzést, ami azt hozta volna ki állami megrendelésre készült elemzésből, hogy nem éri meg.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter július 30-án.
photo_camera Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter július 30-án. Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA


De próbáljunk egy kicsit fejben számolni! A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint egy külföldi turista átlagosan napi 15 ezer forintot költ hazánkban. A Hungaroring adatai szerint 176 ezren voltak kint a versenyen, 1,3 milliárdot fizettek a jegyekért, tehát egy látogatás bevétele 7 409 ezer forint. A látogatók száma ráadásul kumulált, tehát ha valaki több nap is kilátogatott, többször is számolják. Nem igazán érhető el semmilyen adat, hogy mennyi a külföldi látogató, de azt feltételezik, hogy 85%. Az összes látogatószám tehát 70 ezer körül lehetett – ennyién látogatnak ki a verseny napján nagyjából –, akiknek a 85%-a külföldi, ami kb. 60 ezer fő.

Ha azt feltételezzük, hogy az áltagnál kétszer annyit költenek minden nap, hozzáadjuk az 1,3 milliárd jegyárbevétel egészét, és öt napig maradnak, akkor már mindent nagyon felülbecsültünk. Így is csak 8,8 milliárd forintnyi bevétel jön ki az országnak, de simán lehet, hogy fele ennyi sincs a valós szám.

És ne feledjük el, ekkor még csak bevételről beszélünk, ez még nem az állam zsebében köt ki. Mivel Magyarországon kb. a GDP fele köt ki az állami költségvetésben, ennél jóval több bevételre lenne szükség, hogy az államnak megérje a támogatás, legalább a 13 milliárd dupláját kellene itt hagyni a külföldieknek.

De mennyi külföldi látogató kellene ahhoz, hogy mindez megérje? 166 ezer sokat költő, sokáig maradó külföldi már behozná azt a pénzt, ami a magyar állam számára is előnyössé tenné az üzletet. Kár, hogy ez lehetetlen. De elég lenne az is, ha az 50 ezer turista naponta 100 ezer forintot hagyna itt öt napon keresztül a belépőjegyen kívül. Azért a napi 300 eurós költés igencsak kimagasló, és öt napig se sokan maradnak, a Forma-1-es turisták jó része a szomszédos országokból jön, és nem Dubajból vagy Monacóból.

De nem csak a Hungaring fizeti súlyos milliárdokat a Forma-1 szervezőinek, az MTVA évi átlagosan 1,6 milliárd forintot fizet egy évad közvetítési jogaiért a Magyar Nemzet számítása szerint.

Padlógáz a pénzköltésben

Miközben a Hungaroring állami támogatása egyre csak növekszik, a bevételei már kevésbé: 2013 és 2016 között a piaci bevétel átlagosan 6 százalékkal nőtt, míg az állami apanázs 14 százalékkal.

Ez azt jelenti, hogy a teljes bevételben a 2013-as 66%-ról 2016-ra 72%-ra nőtt az állami támogatás aránya.

A Hungaroring Zrt. gazdélkodása
2013 2014 2015 2016
Értékesítés árbevétele 3 911 190 3 802 140 4 488 610 4 895 715
Egyéb bevétel (állami támogatás) 7 460 126 8 139 673 11 864 093 12 708 301
Összes bevételből állami támogatás aránya 66% 68% 73% 72%
Bérköltségek 97 866 115 098 126 166 166 620
Személyi jellegű kifizetések 0 0 31 650 45 235
alkalmazottak száma 15 15 19 22
havi átlagbér 544 639 685 810
Forrás: Opten

Gyulay Zsolt úgy lehet kifejezetten jól fizetett menedzser, hogy az által vezetett cég nem hozza, csak viszi az adófizetői pénzeket. 

Egy 4,8 milliárd forintos árbevételű céghez méreten a piachoz képest igen csak elrugaszkodottnak tűnik a havi 2 750 000 forintos bruttó fizetés. Erre jön még 10% prémium, 8 200 000 forint éves egyéb juttatás, illetve további havi 180 000 tiszteletdíj, de megkap évi 200 ezer cafetériát is. Ezekből az jön ki, hogy Gyulay Zsolt havi bruttó 3,9 millió forintot keres.

De ment neki jobban is korábban, hiszen 2012.11.15. és 2016.07.14. között a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is volt, itt még  977 ezer forinttal (bruttó) több volt a fizetése.

De nem csak ő keres kimagaslóan jól a cégnél: 2016-ban az átlagbér már bruttó 810 ezer forint volt, ami bankokat és IT-cégeket megszégyenítő teljesítmény.

Ungarn ♥ Red Bull

Nehezen érthető, hogy kerül a Hungaroring Sport Zrt. a repülő sportok környékére, de ők szervezik a Red Bull Air Race-t is. Míg a Forma-1 esetében keletkezik direkt állami bevétel, ha nem is annyi, mit amennyibe az egész kerül, el lehet vitatkozni ki mit ért bele a közvetett megtérülésbe. 

Szijjártó Péter külügyminiszter és Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hungaroringen 2017. július 29-én.
photo_camera Szijjártó Péter külügyminiszter és Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hungaroringen 2017. július 29-én. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

A belvárosi Duna-szakasz körül megrendezett Reb Bull Air Race esetében azonban még belépődíj sincsen, a látogatók számát még becsülni sem nagyon lehet. A Hungaroring szerint nagyjából 100 ezren követték a helyszínen a versenyt. Azt már mi tesszük hozzá, hogy szinte csak magyarok. Ez a verseny messze nem olyan népszerű, mint a Forma-1. 

Viszont nagyon drága: a Red Bull Air Race-ért 4,4 millió dollárt, tehát kb. 1,2 milliárd forintot fizetett ki 2015 óta minden évben a Hungaroring. Itt már teljesen értelmetlen megtérülésről beszélni, elhanyagolható számú az a turista, aki emiatt jönne Budapestre, maximum akik így is itt vannak, megnézik. Egyébként a Red Bull Air Race esetében még a megtérülésről készített számítással sem bíbelődtek, nem lehet ilyet fellelni. De mégis csak büszkék lehetünk: a Red Bull 6,06 milliárd eurós árbevételének - aktuális árfolyamon 1 848 milliárd forint - egy ezreléke a mi adónkból van! 

A Reb Bull nem csak óriási pénzhez jut, még szinte ingyen is megkapja a budapesti belvárost: a főváros potom 8 milliót kér területfoglalásért. De az MTVA is fizet a Red Bull GmbH-nak közvetítési jogokért 95,7 millió forintot 3 évre, tehát évente 31,9 milliót.

És a magyar energiaitalosok?

A magyar állam tehát, miközben a hazai vállalkozások megerősítéséről hablatyol, az osztrák energiaitalgyártó gigantikus marketinggépezetét finanszírozza. Az üdítő-italipar pedig olyan ágazat, ahol a reklámköltség a termék árának nagy része. Energiaital pedig van magyar is, több márka.

Szerző: Bucsky Péter

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.