Továbbra is totálisan súlytalan a magyar foci Európában

  • Rájátszás az Európa-ligáért: Videoton-Partizan Belgrád 0-4. 
  • Idén augusztus 24-én búcsúzott az utolsó magyar csapat Európától. 
  • Az Európa-liga csoportkörébe eközben bejutott albán, moldáv, macedón csapat is, egy ciprusi kiverte a Fradit megalázó Midtjyllandot.

Annál nagyobb hatalmi hátszelet, mint amit a magyar klubok élveznek 2010 óta, legfeljebb posztszovjet diktatúrákban kapnak kirakatcsapatok. Utóbbiak viszont élnek ezzel a lehetőséggel: szerdán történelmet írva azeri csapat jutott a Bajnokok Ligája főtáblájára, de nem a semmiből, az elmúlt három évben a Qarabag állandó szereplője volt az Európa-liga csoportkörének. Kazah és fehérorosz csapat is volt már BL-résztvevő.

Ott van a mostani BL-főtáblán a ciprusi APOEL is, már negyedszer. És igazán jó példaként arra, hogy nincs szükség nagy csodákra, csak tudatos munkára és a pénz ellopása vagy elszórása helyett ésszerű gazdálkodásra, a Bajnokok Ligájában van a szlovén Maribor is. Egészen elképesztő, amit ők produkálnak. Az elmúlt hét évben háromszor jutottak be az Európa-liga csoportkörébe, kétszer a BL-főtáblára. Ez egyetlen szlovén csapattól pontosan annyi, mint amit a komplett magyar klubfutball az elmúlt 23 évben letett az asztalra. A Fradi és a Debrecen volt BL-főtáblás, ugyanők az Európa-ligában is megfordultak, ez egyszer - azóta is utoljára - a Videotonnak is sikerült. 

Az állami cégek támogatásával anyagilag felpumpált Videoton csúfos bukása azt jelenti, hogy 2012 óta nincs magyar csapat legalább az Európa-ligában. Pedig ez kimondott célja volt Orbán Viktornak, hogy aztán jöjjön a Bajnokok Ligája. (Orbán Viktor 2013-ban: "Ami a Videotont illeti, ott az volt az akadémiának bemutatott terv, hogy a 2012–13-as bajnokságban Európa legjobb száz csapata közé kell kerülni – ez sikerült is –, a 2013–14-es bajnokságban Európa legjobb ötven csapata közé kerülni, a 2014–15-ös bajnokságban pedig a legjobb 32 közé, azaz megérkezni a Bajnokok Ligája csoportkörébe.")

Nem arról van szó, hogy Kelet-Európából lehetetlen eljutni erre a szintre. A Debrecen még 2009-ben volt a BL-csoportkörben. A nagy bajnokságokat nem számítva eljutott a főtáblára azóta a szlovák, az izraeli, a szerb, a román, az osztrák, a ciprusi, a cseh, a horvát, a fehérorosz, az osztrák, a belga, a kazah, az azeri, a lengyel és a szlovén bajnok. Egyébként ez valóban más szint, a szlovákoknak is csak egyszer sikerült az elmúlt nyolc évben, ahogy az osztrákoknak is, a román bajnok sem volt BL-csoportkörös 2013 óta. De azért a fehérorosz BATE, a bolgár Ludogorec (2013-ban EL-csoportkör, 2014-ben és 2016-ban BL-főtábla, idén újra EL), a szlovén Maribor, a horvát Dinamo Zagreb és a ciprusi APOEL rendre ott van. 

De a magyar csapatoknak nemcsak a BL-t nem sikerül megugrania, hanem a kistestvér Európa-liga is a csodák földje. Pedig itt aztán tényleg szabad a pálya, a kazah, azeri, ciprusi, szlovén csapatok mellett albán, finn, moldáv, ír klubok is csoportkörösek voltak azóta, hogy a Videoton is megmutatta magát Európában. 

Ami a Videotonnak nem sikerült, az sikerült Európa legcsóróbb országa, Moldávia topcsapatának: a Sheriff kiverte a lengyel Legiát. A macedón Vardar a török Fenerbachet múlta felül és jutott a csoportkörbe, a ciprusi Apollón azt a dán Midtjyllandot győzte le, amelyik simán verte ki a Fradit. Az albán Skënderbeu a horvát Dinamo Zagrebet búcsúztatta. Ezek a csapatok rosszabb körülmények között készülnek és kisebb költségvetésből gazdálkodnak, mint a Fradi vagy a Videoton.

A Videoton idei szintjét, vagyis a rájátszást hozta például egy izlandi klub, az FH is, négy éven belül másodszor. Talán az volt a baj, hogy még nem épült meg és fél évet csúszik a Videoton új stadionja 14 milliárdért, egy Magyarországon is hihetetlen sztori miatt. 

Ami miatt szorítani lehetett a Videotonnak, hogy így esélye lett volna arra, hogy komoly pénzekhez jusson saját teljesítménye alapján, és ne mindenféle trükkös módon jusson közpénzhez. A három, sikerrel vívott kör után már 675 ezer eurót, nagyjából 200 millió forintot kaptak, ehhez jött volna még a főtáblára jutásért még 785 millió járt volna. A csoportkörben egy pontért 36 milliós, egy győzelemért 108 milliós jutalom jár. Ezt legalább nem közpénzből kellett volna beletolni a csapatba.

Így aztán folytatódhat az elmúlt évek tendenciája: a Fradi és a Videoton egyre több pénzből nem ér el semmit. (Az állami vagy az államtól valamit remélő szponzorok által kitömött Videoton 3,7 milliárd forintos, teljes tavalyi árbevételének egy százaléka sem folyik be jegyértékesítésből.)

A magyar klubcsapatok mérlege Európában az elmúlt öt évben:  78 meccs, 24 győzelem, 17 döntetlen, 37 vereség. Ami azért különösen szomorú statisztika, mert a magyar csapatok az első vagy a második körben szállnak be, a leggyengébbek együtt, és akkor búcsúznak, amikor az igazán erős csapatok még el sem kezdik. A 39 gyenge vagy közepes ellenfél közül 12 játszi könnyedséggel, kettős vereséggel búcsúztatta a magyar ellenfelét, hogy bemelegedjen a komolyabb csapatok ellen. A Vasas, a Honvéd és a Fradi is kettős vereséggel búcsúzott idén Európától.