Lázár felesége kurátor abban az alapítványban, ami 1,2 milliárdos uniós támogatást kapott a nyáron

Augusztusban 1,2 milliárd forint összegű támogatást kapott a Széchenyi 2020 program keretén belül a Korábban Érkeztem Alapítvány pályázata, hogy az uniós támogatásból koraszülöttek és családjaik számára alakítanak ki mentorházakat és mentorhálózatot a dél-alföldi régióban. A Magyar Narancs azt írja, hogy az alapítvány kuratóriumának egyik tagja Lázárné Megyeri Zita, vagyis Lázár János felesége. A pályázat támogatási arány 100 százalékos, vagyis nem kellett hozzá önrész sem.

A lap megjegyzi, hogy a nyertes pályázatról a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség külön közleményt adott ki, amit később a Fidesz honlapja is leközölt. Emlékezettnek arra is, hogy pont a Miniszterelnökség felelős az uniós pénzek elosztásának felügyeletéért. 

A cikk szerint a Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány alapító okiratában megfogalmazott célok nagyjából azonosak a most elnyert 1,2 milliárd forintos támogatás célkitűzéseivel. A szervezet elsősorban Szegeden aktív, a honlapjuk szerint vannak rendezvényeik, jótékonysági akcióikkal a koraszülötteknek próbálnak segíteni. Az alapítvány kilenctagú kuratóriumában a kezdetektől fogva ott van Lázárné Megyeri Zita, akit a Korábban Érkeztem oldalán a munkatársak között is feltüntetnek kuratóriumi tagként.

A kormányzati oldalon olvasható leírás szerint a „projekt célja többféle tevékenységgel; egy mentorprogram és három mentorház (Szeged, Kecskemét, Gyula) kialakításával, a 6 éven aluli koraszülött gyermekek preventív, a köznevelési integrációjukat segítő fejlesztésével, valamint konferenciák és workshopok szervezésével, különböző szakmai anyagok megalkotásával történő segítségnyújtás azoknak a szülőknek, akiknek koraszülött gyermekük született”.  

Az LMP-s Hadházy Ákos kikérte a projekt megvalósíthatósági tanulmányát, amiről azt mondta, hogy a konkrét költségekkel kapcsolatban felmerül a túlárazás gyanúja. Példaként említette a mentorházakra elkülönített forrást, ahol a projekt 30 hónapos időtartamára a három ingatlan bérlésére 80 millió forintot fognak elkölteni. Vagyis egy mentorház havi bérleti díja 888 ezer forint, amit Hadházy a gyulai ingatlanpiaci helyzet ismeretében túlzásnak tart. 

A bérleti díjon felül számolnak még egy 18 millió forintos felújítással is, illetve 20 millió forintot fognak elkölteni más helyszínek bérlésére, ahol majd külsős programokat szerveznek.

Jogi tanácsadásra 50 millió forint megy majd el, és 53 millióért készül el a mentorprogram módszertana, aminek összeállításánál 1024 munkaórával számolnak, vagyis egy munkaóra több mint 50 ezer forintra jön ki. 

Az LMP társelnöke kiemelte azt is, hogy a szakmai vezetők, a mentorhálózat három koordinátora és a szakmai asszisztens munkadíja összesen 176 millió forint, amely havi egymillió forint körüli fizetésre is elég lehet a program időtartama alatt. Mivel az előző csak nettó kalkuláció, ezért a járulékokra is elkülönítettek még 70 millió forintot. Az az 50 millió forint is túlzás, amelyet 9 laptop, ugyanennyi telefon, 3 nyomtató és irodabútorok beszerzésére szánnak.

Hadházy Ákos sajtótájékoztatója után az Emmi közleményben utasította vissza az LMP-politikus vádjait. Azt írták, hogy a 2,4 milliárd forint keretösszegű felhívás nyertes szervezetei elsősorban a koraszülött gyermek életének első, legfontosabb szakaszában nyújtanak segítséget a fejlesztésekkel. A megvalósítás során nem csak az eddig hiánynak számító szakmai módszertan születik meg, hanem olyan mentorok képzését vállalják fel, akik maguk is érintettek, így első kézből, hitelesen tudnak segítséget, támaszt nyújtani a családoknak.