Szijjártó Péter bemutatja, milyen távol kerültünk az Egyesült Államoktól és milyen közel Oroszországhoz

Magyarország papíron nem csak az Európai Uniónak, de a NATO nevű katonai szervezetnek is tagja, így az Egyesült Államok szövetségese. Arról az utóbbi időben már lehetett aggasztó dolgokat olvasni, hogy a magyar-orosz barátság miatt egyre kevésbé bíznak bennünk a szövetségeseink.

Szijjártó Péter külügyminiszter az Mfornak adott, egyébként többnyire ártatlan interjúja tűpontosan megmutatja, most nagyjából merrefelé áll Magyarország, ami nem is olyan régen még pont a nyugati világhoz akart minden erejével közeledni.

Mfor: Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta folyamatosan napirenden van a kérdés, hogy mikor lesz találkozója Orbán Viktorral. Zajlik ennek az előkészítése, sor kerülhet rá jövő tavaszig, a magyar országgyűlési választásig?

Szijjártó Pontosítsunk, ez a sajtó napirendjén szerepel. Mi nem fétisként tekintünk egy magyar-amerikai csúcstalálkozóra. Miniszterelnökök, elnökök soha nem találkoznak csak azért valakivel, hogy csak úgy találkozzanak vele. Hogyha lesz olyan ügy, amit meg kell beszélni, akkor majd fognak találkozni. Jelenleg nincs olyan ügy, ami ilyen magas szintű egyeztetést igényelne.

Mfor: És Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mikor kerül sor a következő nagy találkozásra? Most egymás után két alkalom is nyílt a függő ügyek átbeszélésére.

Szijjártó: A menetrend szerint minden évben van egy hivatalos elnöki-miniszterelnöki, valamint egy külügyminiszteri találkozó, váltott helyszíneken. Emellett vannak informális külügyminiszteri egyeztetések. Szergej Lavrov külügyminiszterrel a multilaterális fórumokon szoktunk találkozni, jövő héten is sor kerül erre New Yorkban. Jövőre a magyar miniszterelnök utazik Moszkvába. Ebben én nem látok semmi rendkívülit, Magyarország és Oroszország között teljesen normális az évi egy hivatalos találkozó, tekintettel a földrajzi elhelyezkedésünkre és a gazdasági kapcsolatainkra.

Az persze igaz, hogy Oroszország közelebb van, mint az Egyesült Államok, de ez önmagában nem indokolja, hogy

Putyinnal évente kétszer tárgyaljon a magyar miniszterelnök, fontos amerikai döntéshozóval meg soha,

a diplomácia azért nem úgy szerveződik, hogy "Ugorj be, ha erre jársz!". Gazdasági ügyekben speciel az Egyesült Államok fontosabb partner, a KSH adatai szerint a magyar exportban ők a 10. Oroszország a 16. helyen áll, összegszerűen 2016-ban több mint kétszer annyi dolgot adtunk el az amerikaiaknak, mint az oroszoknak.

De ez csak egy mellékszál, Szijjártó mondja is, hogy Amerikával egyszerűen nincs olyan fontos közös ügy, ami magas szintű egyeztetést igényelne, az oroszokkal meg nyilván sok ilyen van. Ez egyébként tényszerűen igaz, csak az a kérdés, hogy miért alakult így.

A külügyminiszter fogadkozása ellenére egyébként a magyar kormány igenis hajtott arra, hogy Trump elnök beiktatása után javítson a magyar-amerikai viszonyon, sőt, azt hitték, hogy imádni fogják őket a Fehér Házban, de drámaian elszámolták magukat. A magyar-amerikai kapcsolatok alakulását itt elemeztük részletesen nyár közepén.

;