Tanmese a becsapott pedagógusról címmel kaptunk olvasói levelet egy fiatal tanártól, aki előbb elhitte, amit a kormány ígért neki a béremelésről, aztán gyanakodni kezdett, majd szeptemberben kiderült, hogy évi 765 ezer forintot spórolnak rajta, mert a nemzetgazdaság mégsem bírja kitermelni a tanárok fizetését. 

Azt írta, vállalná a levelet névvel is, ha nem kellene félni attól, hogy a levél megjelenése után nem marad állása. Íme a levél, amiből kiderül, hogy soha nem volt indokoltabb a vetítési alap kifejezés:

„Proust után szabadon, avagy az eltűnt béremelés nyomában...

Ifjú pedagógusunk lelkesen kezdte pályáját 2013-ban, nagy reményekkel, tudván, hogy az életpályamodell által rendezik a bérét, s ettől kezdve az követi a minimálbért, biztonságban van. Pedagógusunkat nevezzük Minta Pálnak, ő valódi minta, egyetemet végzett fiatal, aki az egész pályáját az új modell szerint futja be, nincsenek pótlékai és semmi különleges a történetében, csupán alapadatok.

Hősünket, Pált a törvény szigora kötelezte arra, hogy portfóliót töltsön fel, minősíttesse magát, így hát törvénytisztelő volt, megtette. Bár rossz érzése volt, amikor kiderült, hogy a fizetését már nem a minimálbér, hanem a vetítési alap (milyen költői szó, vetítés, mint maga a rendszer, némi szlenggel). Megértő a mi pedagógusunk, tudja, hogy a nemzetgazdaság nem bírja el a minimálbérhez kötött emelést, megérti. Neki ez rossz, de megérti. Kollégái becsülik, diákjai szeretik, neki ez a fontos.

Pál érti az ország helyzetét, így várja az éves béremelést, elvégre az jön minden év augusztus 31-én egészen 2017-ig, ekkor kapja meg az utolsó részletet az egyszeri pedagógus. Nem követheti a minimálbért, nem bírja az ország. Érti ezt Pál, csak azt nem, hogy akkor miért ígérték? Miért nem tudták ezt a bölcs döntéshozók már akkor, amikor ígértek? Aztán ifjú pedagógusunkat meglepetés éri, de nem a jó értelemben. 2017 augusztusában már nem jár neki a béremelés, az csupán adható. S az igazgató spórolni kénytelen, senkinek nem adhat.

Ekkor a fiatal pedagógus számolni kezd. Azt ígérték neki, hogy 2017. szeptember 1-től a minimálbér kétszerese lesz az illetményalap. Azaz az ő fizetése (hiszen már minősítették, pedagógus I.- bármi is legyen az) ehhez igazodik. Ez ma pontosan bruttó 306.000 Ft lenne. Ebből ő 203.490 Ft-ot kapna. Csakhogy jött a vetítési alap, s így ez az összeg ma csupán 156.474 Ft. Ez bizony közel 50.000 Ft-tal kevesebb, mint amit pedagógusunknak ígértek. S ez bizony 2016. szeptember 1-je óta ennyi, mert idén az utolsó emelési részletet sem kapta meg.

2018-ban az ígéret szerint ő bizony 220.248 Ft-ot kapna, csakhogy a vetítési alap 2015 óta változatlan, így a fizetése bizony marad 156.474 Ft. Úgy érzi becsapták, mert a megkapott és az ígért bére között havi 63.774 Ft lesz a nettó különbség januártól. Ez évi 765.288 Ft, ennyivel rövidítették meg a munkáját szerető, a kötelezettségeinek eleget tevő fiatal pedagógust. A havi fizetése alapján ez közel 5 havi nettó bére, tehát azt mondhatjuk, hogy ez a tanár 5 hónapot ingyen dolgozik, mert ennyit nem kap meg az ígért fizetéséből. Minta Pál csalódott, s már érti, hogy miért helyettesít egyre többet, s miért nincs elég pedagógus, a kollégái miért mondanak fel sorban…”