Több mint 1000, Németország egykori kelet-afrikai gyarmatáról Berlinbe került koponya eredetét vizsgálják ki egy nagyszabású nemzetközi projektben, hogy indokolt esetben visszaadhassák azokat azoknak a népeknek, amiktől származnak.

Német kutatók kb. 6000 ember koponyát hordtak össze a Berlini Néprajzi Múzeumban az előző századfordulón, ezek később a Charité berlini egyetemi klinika antropológiai gyűjteményeibe kerültek, a kórháztól 6 éve vette át a gyűjteményt a Porosz Kulturális Javak Alapítványa (SPK), ami lényegében a berlini állami múzeumokat és más kulturális intézményeket tömöríti.

Mára 5000 emberi koponya maradt fenn, ezekből kb. 1100 lehet olyan, amit Felix von Luschan (1854-1924) orvos és antropológus az egykori Német Kelet-Afrikából, a mai Ruanda, Burundi és Tanzánia területéről gyűjtött egybe az I. világháború előtt (amikor is Németországnak a békeszerződés értelmében le kellett mondania az afrikai és csendes-óceáni gyarmatairól).Az emberi maradványokon Németországban végzett vizsgálatok akkoriban azt a célt szolgálták, hogy alátámasszák a fehér faj felsőbbrendűségét.

A most elindított, 2 éves projektben német tudósok az afrikai országok kutatóival együtt, aprólékos munkával próbálják meg tisztázni minden egyes feltételezett kelet-afrikai koponya eredetét, és azokat, amikről esetleg kiderül, hogy az egykori gyarmatosítók által kivégzett emberek maradványai, visszaadják az érintett országoknak, ha azok kérik. (A csontok azonosítása és visszaadása a leszármazottaknak gesztusértékű lehet.)

Az azonosítási programot bejelentő sajtóeseményen Ruanda németországi nagykövete, Igor Cesar elmondta, hogy az országa csak a közelmúltban, 2016-ban szerzett tudomást ezeknek az emberi maradványoknak a létezéséről. Szerinte korai, hogy visszaköveteljék a koponyákat, előbb tisztázni kell az eredetüket, és „aztán majd meglátják”. Mint mondta, a német gyarmati időkben hazájában még nem léteztek temetők, a holtakat a lakóházak közelében földelték el.

A Berlini Őstörténeti Múzeumban őrzött koponyák közül a feltételezések szerint 986 származhat Ruandából, 41 Tanzániából, 4 Burundiból, 54-ről pedig csak az állapítható meg, hogy kelet-afrikai eredetű.

A koponyák 2011-ben nagyon rossz állapotban kerültek az alapítványhoz, fáradságos munkával kellett megtisztítani és konzerválni azokat – mondta el az SPK elnöke, Hermann Parzinger, aki szerint ugyanilyen aprólékos munka lesz a származás tisztázása, mivel a gyűjtemény eredeti dokumentációja a legtöbb esetben már nincs meg. Az azonosítás alatt a kutatók átvizsgálják többek közt a hajdani gyűjtők és gyarmati intézmények – köztük katonai és egyházi szervezetek – kartotékjait. Antropológiai vizsgálatot is végeznek, de csak olyan módszerekkel, amik nem tesznek kárt a csontokban.

Az alapítvány elnöke szerint a projekt mintaként szolgálhat a más múzeumokban és antropológiai gyűjteményekben lévő emberi maradványokkal való bánásmódhoz. Az elmúlt években már több alkalommal is adtak vissza a Charité gyűjteményéből az érintett népcsoportoknak olyan, a délnyugat-afrikai német gyarmatról, a mai Namíbiából származó koponyákat, amiknek az eredetét sikerült tisztázni. (MTI)