Egy elég sunyi trükkel szerdán a Fővárosi Közgyűlés kihúzta a talajt a Római parti mobilgát ellen indult népszavazási kezdeményezés alól. 

A rendkívüli, sebtiben összehívott Közgyűlés visszavonta a mobilgát parti nyomvonaláról hozott áprilisi határozatát, a 229/2017 IV.5.-ös számút.

Ennek azért van jelentősége, mert a közben befogadott népszavazási kezdeményezés éppen ennek a határozatnak a visszavonására kérdezne rá:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?”

Így tehát okafogyottá vált a kérdés, és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezés, amelyet egyébként a Fidesz nem először akart megtorpedózni.

Mint az Index írja, a kisebbségben lévő ellenzéki képviselők sem ismerték a rendkívüli ülésen előterjeszteni szándékozott egyetlen napirendi pontot, amit csak az ülés előtt osztottak ki. Az üléskezdést korábbra időzítették, mint a szokásos közgyűléseket, reggel 8 órára, ráadásul az élő televíziós közvetítést sem indították el, feltehetően a  médiafigyelem elkerülése érdekében. 

Együtt: A Fidesz cinikus és gyáva

A végül megszavazott határozati javaslat nemcsak hogy visszavonja a népszavazásban is megjelölt áprilisi határozatot, hiszen ezzel tulajdonképpen segítene is a mobilgát ellenzőin, hanem egyszersmind újra kijelöli a parton a mobilgát nyomvonalát.

Így tehát, ha újra népszavazást akarnának kezdeményezni a kérdésben a parti nyomvonal ellen, új kérdés beadására volna szükség, hiszen a mostani határozatnak már más a száma mint az áprilisié.

A hétfőn elindult népszavazási aláírásgyűjtést több ellenzéki párt is támogatta, 7 pártos koalíció jött létre (Együtt, Párbeszéd, DK, MSZP, LMP, MoMo, MoMa, Kétfarkú), és már összegyűlt a szükséges 138 ezer aláíráshoz több mint 10 ezer egyetlen nap alatt. Ezek az aláírásgyűjtő ívek most mehetnek a kukába.

Egyfelől tehát a Fidesz ezzel a trükkel sikerrel megakadályozta, hogy számára egy politikaialag kockázatos népszavazás „árnyékolja be” a 2018-as választásokat. (A népszavazást nagy valószínűséggel a választás idejére kellett volna kiírni)

„Ez egy elképesztő gyáva húzás volt a Tarlósék részéről. Múlt szerdán a főpolgármester  azt mondta, hogy lássuk meg, össze tudják-e gyűjteni a szavazatokat a budapestiek.” – reagált Pataki Márton (Együtt), aki Béres Andrással (Párbeszéd) a népszazazást kezdeményezte. 

„A Fidesz cinikus és gyáva, hogy retteg a népszavazástól, és beismerése annak, hogy egy szűk kisebbség érdekeit képviselik” – mondta Pataki. A hogyantovábbról elkezdenek egyeztetni a szövetséges ellenzéki pártokkal, és a civilekkel is.

Pataki szerint mindenképpen időt nyert a Római part, mert a határozat a parti nyomvonalváltozatok (lásd a térképet lentebb) részletes vizsgálatát írja elő.

A háttérben Tarlós és Bús között dúl a háború

Nem ennyire optimisták a Római parti mobilgát ellen tiltakozó civilek, akik már hetek óta attól tartanak, hogy a politika eltéríti Római part ügyét. Amely alapvetően nem politikai, hanem szakmai, tehát vízügyi és urbanisztikai kérdés.

Hiába döntött ma úgy a Közgyűlés, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek, a munkálatok akár folytatódhatnak is a parton: a drágasága és kockázatossága miatt rengeteget kritizált parti gát terve (Tér-Team Kft.) ugyanis időközben megkapta a környezetvédelmi engedélyt, és már csak a vízjogi engedélyre vár.

Ez csak akkor adható ki, ha a III. kerület tulajdonosi hozzájárulása is megvan, ám erről néhány héttel ezelőtt a kerület polgármestere, Bús Balázs úgy döntött, nem kapja meg a beruházás.

Tehát a valódi politikai háború a háttérben nem is az ellenzék és Tarlós, hanem Tarlós és Bús között folyik: a fiatal, kerületi politikus Bús Balázsnak ugyanis messze több vesztenivalója van az ügyben, mint a 2019-ben leszerelő Tarlósnak. Az igazi kérdés tehát az, hogy Bús Balázs polgármester meghajlik-e Tarlós súlya alatt.       

A kerület hozzájárulásával ugyanis – népszavazási kezdeményezés ide vagy oda, további viszgálatok amoda - tulajdonképpen elkezdhetik az eredetileg tervezett parti nyomvonalon a munkálatokat.

Bús harmadik nyomvonala

Annyiban más a most elfogadott határozat, hogy nyitva hagyja a legújabb, harmadik változat lehetőségét is a parti mobilgát lehetősége mellett, amit a legutóbbi Közgyűlésen a III. kerület fideszes polgármestere, Bús Balázs vetett fel. Ennek a lényege, hogy a mobilgát a parton maradna, de beljebb, a telkek határában húzódna.

Így talán nagyobb eséllyel megmaradhatna a természetesközeli Duna-partszakasz, bár az, hogy mennyi fát kellene kivágni emiatt a terv miatt, és mennyiben maradna meg a jelenlegi parti rézsű, azt csak a részletes tervek ismeretében lehetne látni. 

A határozat a két parti nyomvonal további vizsgálatáról is dönt. Továbbra sem foglalkozik ugyanakkor a civilek, környezetvédők és az ellenzék által is tolt Nánási-Királyok útja nyomvonallal, amely a parttól sokkal távolabb húzódna, olcsóbb lenne, és ahol egyébként jelenleg is húzódik az árvízi védvonal.

Mint az Index írja, szerda reggel Bús újra ismertette, hogy az óbudaiak 59%-a szerint a Duna-parton kell védekezni a kerítések vonalában, azaz a 70 hektáros árterületen élőket is meg kell védeni, de úgy, hogy a parton a természetközeli állapot megmaradjon.

Mégis a parti ingatlanok védelme a cél

A most elfogadott határozat egyik érdekessége, hogy kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz a parti, hullámtérbe épített ingatlanok védelméről is, jóllehet azok árvízi védelméről a parti mobilgát támogatói eddig mélyen hallgattak. A parti ingatlanok helyén ugyanis a gyanú szerint lakóparkok épülnének fel, ám hullámtéri elhelyezkedésük miatt nem működhetnének lakóházként, csak üdölőingatlanként. 

Ezért lenne szükség egy parti gátra, hogy a hullámtér besorolását átminősítsék, és az évtizedeken át sportolásra és rekreációs tevékenységekre szolgáló területen lakóházak épülhessenek.

Ezt azonban Tarlós István és a parti gát támogatói tagadták, és azt hangoztatták, a parti gát az egész Csillaghegyi-öblözet 55 ezer lakójának védelmét szolgálná. (Őket egyébként évtizedek óta megvédi a Nánási úti nyomvonal is.) 

A római parti tiltakozások motorja, a Maradjanak a Fák a Rómain civil szervezet csalodóttságának adott hangot főként amiatt, hogy továbbra sincs napirenden a Nánási-Királyok útja nyomvonalának részletes vizsgálata, közleményük címe: „Felemás és felelőtlen döntés a közgyűlésben”

„Készüljön minden felmerült árvízvédelmi nyomvonal-változatról azonos mélységű és komplex vizsgálat és terv” – írják a közgyűlés után kiadott közleményükben.

A Greenpeace Magyarország a határozat elfogadása után nem sokkal tiltakozó közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaznak: „A Greenpeace Magyarország felháborítónak tartja, hogy a fővárosi döntéshozók túlnyomó többsége nem ad lehetőséget a lakosság véleménynyilvánításának, és szavazatával megerősítette annak az árvízvédelmi nyomvonalnak a tervét, mely természetpusztító, és félő, hogy a lakosság számára sem nyújt megfelelő védelmet.”