Tarlósnak van olyan rokona, akit annyira „meghülyítettek a civilek”, hogy már ő is mobilgátellenes

  • Közgyűlést tartott a főváros, ahol parázs vita alakult ki újra az óbudai gátról, de továbbra sem látni, hogy Tarlós István főpolgármester és a Fidesz frakciója kihátrálni készül-e a sokat vitatott beruházásból, vagy beleáll-e mint szádfal a sóderes talajba.
  • Egyelőre nem Tarlós Istvánon, hanem a Kúrián múlik, hogy tartható-e népszavazás a római parti mobilgátról.
  • Kiderült, hogy a III. kerületiek egyenesen utálják a parti gát tervét, a beljebb húzódó nyomvonalat már sokkal jobbnak tartják.
  • A parti gátat szakértői oldalról kritizáló szakértőket nem volt hajlandó meghallgatni Tarlós, miközben azt hangoztatta, széles körű vita zajlik. 
  • Felmerült egy új, harmadik nyomvonalterv ötlete is. 
  • És biztos ami biztos, a Közgyűlés fideszes többsége megerősítette, hogy részükről a parton képzelik el a gátat. 

Tarlós István valóban felvetette a népszavazás lehetőségét a Fővárosi Közgyűlésben a római parti mobilgátról, ahogy azt korábban ígérte, ám nem az történt, amire sokan vártak. Szavazás nélkül, gyorsan vissza is vonták az erről szóló javaslatot. 

Az indoklás szerint azért, mert jelenleg ugyanebben a témában már van beadva egy kezdeményezés, amely jogerős bírósági döntésre vár. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy kiírható-e az ügyben fővárosi népszavazás, kompetens-e  egyáltalán a kérdésben a Fővárosi Közgyűlés. (Ennek hátteréről itt írtunk, hint: a Fidesz eleinte el akarta kaszálni a népszavazási kezdeményezést, aztán lehet, hogy saját maguknak állítottak csapdát.)

Jelen állás szerint tehát amíg a Kúria nem dönt, addig a Fővárosi Közgyűlés (FKGY) sem foglalkozik a népszavazás kérdésével. Hogy utána milyen formában teszi ezt, az jó kérdés. (A népszavazás kezdeményezéséhez 9 képviselő elegendő, vagy bizottsági döntés alapján ugyancsak kezdeményezhető, de a bizottságokban fideszes többség van.)

Az óbudai gátról így is 2,5 órás vita alakult ki, ugyanis összesen három határozati javaslatot vitattak meg a képviselők. Az ülésen pedig jelen voltak a civilek, mindkét oldalról, az ülés előtt az ellenzéki pártok tiltakoztak a parti gát jelenlegi elképzelések alapján történő építése ellen. 

Nem volt rossz hangulat egyébként, megjelentek a Maradjanak a Fák a Rómain csoport tagjai, és az ellentábor, a parti mobilgátért küzdő, gettó- és lincshangulatú posztokat publikáló Római-partért nevű csoport tagjai is.

„Előkelő idegenek!” – mondta az ellenzőkről Tarlós.

A parti mobilgátat ellenző civilekFotó: Tálos Lőrinc/LMP
A parti mobilgátért küzdő civilek. (A gettót arra értik, hogy a Nánási úti térdfal szerintük gettóba zárná a területet.)Fotó: Tálos Lőrinc/LMP

Nem hallgatták meg Lányi Andrást, sem más kritikus szakértőt

Az első pontban arról kellett döntenie a Közgyűlésnek, mit gondol arról a szakértői anyagról, amelyet a Lányi András városvédő által összegründolt szakértők írtak meg szabadaidejükben, és számtalan problémát vetettek fel a jelenleg hatályos tervekkel kapcsolatban. Bemutatták ugyanakkor, mennyivel olcsóbb, biztonságosabb és városképileg is barátságosabb lenne a parttól jóval beljebb húzódó nyomvonal a Nánási úton.

Bár több ellenzéki próbálta rávenni Tarlóst, hogy mielőtt szavaznak róla, beszélhessenek a szakértők is (Az LMP-s Csárdi Antal felkérésére Bogárdi Istvánt és Tímár Gábort), ám a főpolgármester erre rettenetesen ideges lett, és kijelentette, ez nem lakossági fórum. (Összesen két darab lakossági fórumot tarttak egyébként a témában.)

„Én azért nem buktam meg árvízvédelemből, mert nem volt árvízvédelem órám. Ezért, ilyen témában mindig megkérdezek egy árvízvédelmi szakértőt” 

– érvelt Csárdi, és felvetette, hogy korábban a parti mobilgát terveiről beszélhettek a Közgyűlésben a tervező kft szakemberei, ám ez az érv Tarlóst nem hatotta meg.

A főpolgármester ezután viszont maga kezdett el random idézgetni a hatvanoldalas anyagból, és cáfolgatott benne összefügéstelenül részleteket, miközben olyan számításokat hiányolt az augusztusban ingyen, civil kurázsiból megszületett tanulmányból, amelyeket több tízmillió forintért szoktak megrendelni (talajvíz, kockázatelemzés, hidrodnimaikai számítások etc.), és amelyek továbbra is hiányoznak a hivatalos tervekből is.

Így végül a fideszes többség leszavazta a Lányi-féle elképzelést.

Azért a parti nyomvonal mellett nyomjunk egy igen megint

Azután, hogy a népszavazási kérdést kompetenciaproblémák miatt levették a napirendről, az ellentábor szakértőit pedig nem hallgatták meg, teljesen logikus volt, hogy a Fidesz-KDNP frakciója megerősítse áprilisi, a parti nyomvonalról szóló döntését.

Ez szimbolikus gesztus lehetett, meg is szavazták. 

Meglepetés: Az emberek nem akarnak a parton gátat

Ezután viszont meglepő dolog történt. Bús Balázs, aki saját maga is igennel szavazott a parti nyomvonalra most is, és áprilisban is, előhozakodott egy harmadik nyomvonaltervvel, és javaslatában azt kérte, szavazza meg a Közgyűlés, kidolgozásra érdemes-e az újabb alternatíva.

Ez a parton futna végig, de beljebb, a telekhatárok vonalában, így talán kevésbé rombolná szét a természetes Duna-partot a gát alépítménye. 

Bús azzal támasztotta alá felvetését, hogy készítettek egy ezerfős mintán egy felmérést, amiből kiderült a jelenlegi nyomvonalat csak a helyiek 17%, a Nánási-Királyok útját 37%, a parton lévő, de beljebb, a telekhatáron átvonuló nyomvonalat 47% támogatja.

A Közgyűlés megszavazzta, hogy dolgozzák ki ennek a terveit is.

Tarlósra támadt a saját rokona

Utolsó előttiként Csárdi Antal szólalt fel, aki sokadszorra is kifejtette, hogy az ideális az lenne, ha a mindhárom tervet egységes módszertannal vizsgálva tárnák a Közgyűlés elé, és valóban tudmának a  képviselők felelős döntést hozni.

A vitát végül Tarlós István zárta, aki szinte elzokogta magát, amikor az őt támadó MSZP-s és DK-s képviselőt azzal kellett szembesítenie, hogy 2009-ben még az MSZP-SZDSZ koalíció is a parton akart gátat.

„Megint hazudnak a népnek, rossz hírünket keltik azok, akik ugyanezen a nyomvonalon akartak gátat építeni” – kiabálta Horváth Csabának és Gy. Német Erzsébetnek a főpolgármester, utóbbiról megjegyezve, hogy úgy vigyorog, mint egy hód.

De a legjobb az volt, amikor a táblákat lóbáló, és időnként bekiabáló civileknek odarikkantotta:

„VAN OLYAN ROKONOM, AKI OTT A HULLÁMTÉRBEN ÉL, ÉS AKIKET ANNYIRA MEGHÜLYÍTETTEK, HOGY ELLENEM BESZÉL!!!!!!”

Tarlós István szerint ezzel a problémával (óbudai árvízvédelemmel) egyedül csak ő foglalkozik 27 éve, rajta kívül egyetlen párt sem akarta ezt megoldani, és kikérte magának, hogy önös lobbiérdekek miatt nyomja immáron ötödik éve a három variáns közül kizárólag az egyiket.