Tarlós István valóban felvetette a népszavazás lehetőségét a Fővárosi Közgyűlésben a római parti mobilgátról, ahogy azt korábban ígérte, ám nem az történt, amire sokan vártak. Szavazás nélkül, gyorsan vissza is vonták az erről szóló javaslatot.
Az indoklás szerint azért, mert jelenleg ugyanebben a témában már van beadva egy kezdeményezés, amely jogerős bírósági döntésre vár. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy kiírható-e az ügyben fővárosi népszavazás, kompetens-e egyáltalán a kérdésben a Fővárosi Közgyűlés. (Ennek hátteréről itt írtunk, hint: a Fidesz eleinte el akarta kaszálni a népszavazási kezdeményezést, aztán lehet, hogy saját maguknak állítottak csapdát.)
Jelen állás szerint tehát amíg a Kúria nem dönt, addig a Fővárosi Közgyűlés (FKGY) sem foglalkozik a népszavazás kérdésével. Hogy utána milyen formában teszi ezt, az jó kérdés. (A népszavazás kezdeményezéséhez 9 képviselő elegendő, vagy bizottsági döntés alapján ugyancsak kezdeményezhető, de a bizottságokban fideszes többség van.)
Az óbudai gátról így is 2,5 órás vita alakult ki, ugyanis összesen három határozati javaslatot vitattak meg a képviselők. Az ülésen pedig jelen voltak a civilek, mindkét oldalról, az ülés előtt az ellenzéki pártok tiltakoztak a parti gát jelenlegi elképzelések alapján történő építése ellen.
Nem volt rossz hangulat egyébként, megjelentek a Maradjanak a Fák a Rómain csoport tagjai, és az ellentábor, a parti mobilgátért küzdő, gettó- és lincshangulatú posztokat publikáló Római-partért nevű csoport tagjai is.
„Előkelő idegenek!” – mondta az ellenzőkről Tarlós.
Az első pontban arról kellett döntenie a Közgyűlésnek, mit gondol arról a szakértői anyagról, amelyet a Lányi András városvédő által összegründolt szakértők írtak meg szabadaidejükben, és számtalan problémát vetettek fel a jelenleg hatályos tervekkel kapcsolatban. Bemutatták ugyanakkor, mennyivel olcsóbb, biztonságosabb és városképileg is barátságosabb lenne a parttól jóval beljebb húzódó nyomvonal a Nánási úton.
Bár több ellenzéki próbálta rávenni Tarlóst, hogy mielőtt szavaznak róla, beszélhessenek a szakértők is (Az LMP-s Csárdi Antal felkérésére Bogárdi Istvánt és Tímár Gábort), ám a főpolgármester erre rettenetesen ideges lett, és kijelentette, ez nem lakossági fórum. (Összesen két darab lakossági fórumot tarttak egyébként a témában.)
„Én azért nem buktam meg árvízvédelemből, mert nem volt árvízvédelem órám. Ezért, ilyen témában mindig megkérdezek egy árvízvédelmi szakértőt”
– érvelt Csárdi, és felvetette, hogy korábban a parti mobilgát terveiről beszélhettek a Közgyűlésben a tervező kft szakemberei, ám ez az érv Tarlóst nem hatotta meg.
A főpolgármester ezután viszont maga kezdett el random idézgetni a hatvanoldalas anyagból, és cáfolgatott benne összefügéstelenül részleteket, miközben olyan számításokat hiányolt az augusztusban ingyen, civil kurázsiból megszületett tanulmányból, amelyeket több tízmillió forintért szoktak megrendelni (talajvíz, kockázatelemzés, hidrodnimaikai számítások etc.), és amelyek továbbra is hiányoznak a hivatalos tervekből is.
Így végül a fideszes többség leszavazta a Lányi-féle elképzelést.
Azután, hogy a népszavazási kérdést kompetenciaproblémák miatt levették a napirendről, az ellentábor szakértőit pedig nem hallgatták meg, teljesen logikus volt, hogy a Fidesz-KDNP frakciója megerősítse áprilisi, a parti nyomvonalról szóló döntését.
Ez szimbolikus gesztus lehetett, meg is szavazták.
Ezután viszont meglepő dolog történt. Bús Balázs, aki saját maga is igennel szavazott a parti nyomvonalra most is, és áprilisban is, előhozakodott egy harmadik nyomvonaltervvel, és javaslatában azt kérte, szavazza meg a Közgyűlés, kidolgozásra érdemes-e az újabb alternatíva.
Ez a parton futna végig, de beljebb, a telekhatárok vonalában, így talán kevésbé rombolná szét a természetes Duna-partot a gát alépítménye.
Bús azzal támasztotta alá felvetését, hogy készítettek egy ezerfős mintán egy felmérést, amiből kiderült a jelenlegi nyomvonalat csak a helyiek 17%, a Nánási-Királyok útját 37%, a parton lévő, de beljebb, a telekhatáron átvonuló nyomvonalat 47% támogatja.
A Közgyűlés megszavazzta, hogy dolgozzák ki ennek a terveit is.
Utolsó előttiként Csárdi Antal szólalt fel, aki sokadszorra is kifejtette, hogy az ideális az lenne, ha a mindhárom tervet egységes módszertannal vizsgálva tárnák a Közgyűlés elé, és valóban tudmának a képviselők felelős döntést hozni.
A vitát végül Tarlós István zárta, aki szinte elzokogta magát, amikor az őt támadó MSZP-s és DK-s képviselőt azzal kellett szembesítenie, hogy 2009-ben még az MSZP-SZDSZ koalíció is a parton akart gátat.
„Megint hazudnak a népnek, rossz hírünket keltik azok, akik ugyanezen a nyomvonalon akartak gátat építeni” – kiabálta Horváth Csabának és Gy. Német Erzsébetnek a főpolgármester, utóbbiról megjegyezve, hogy úgy vigyorog, mint egy hód.
De a legjobb az volt, amikor a táblákat lóbáló, és időnként bekiabáló civileknek odarikkantotta:
„VAN OLYAN ROKONOM, AKI OTT A HULLÁMTÉRBEN ÉL, ÉS AKIKET ANNYIRA MEGHÜLYÍTETTEK, HOGY ELLENEM BESZÉL!!!!!!”
Tarlós István szerint ezzel a problémával (óbudai árvízvédelemmel) egyedül csak ő foglalkozik 27 éve, rajta kívül egyetlen párt sem akarta ezt megoldani, és kikérte magának, hogy önös lobbiérdekek miatt nyomja immáron ötödik éve a három variáns közül kizárólag az egyiket.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.