Majd száz éve nem volt ilyen magas az első generációs bevándorlók aránya a kanadai népességben. A 2016-os népszámlálás statisztikái szerint a kanadaiak 21,9 százaléka bevándorló vagy állandó lakos, ennél az elmúlt száz évben csak az 1921-es népszámlálásnál volt csak magasabb, 22,3 százalék az arányuk. 2011-16 között 1,2 millió bevándorló érkezett az országba, a statisztikák szerint 60,3 százalékuk volt gazdasági bevándorló. A bevándorlók aránya még gyorsabban is növekedhet a jövőben, a 2017-es rendeletek alapján már évi háromszázezer új bevándorlót fogadhat az ország, így 2036-ra már 30 százalékra nőhet a bevándorló népesség aránya.

A népszámlálás adatai szerint az új bevándorlók a központi régió helyett egyre inkább a néptelenebb, nyugati tartományokban, vagyis a prérin találnak otthont. Bár 39 százalékuk még mindig Ontario államban telepedik le, 2001-ben ez az arány még 55,9 százalék volt. Az újonnan érkezők egyre inkább Albertában, Manitobában vagy Saskatchewanban keresnek új otthont - ezekben az államokban lendült fel nagyon az olajipar az elmúlt években.

A Kanadába bevándorlók döntő többsége, több mint hatvan százaléka a Közel-Keletről és Ázsiából érkezik, 13,4 százalékuk Afrikából, amely így már nagyobb forrása a bevándorlóknak Európánál. Az afrikaiakat az ország kétnyelvűsége is vonzza, közel felük a franciaajkú Quebecben telepedik le.

A statisztikák szerint a kanadai lakosságot nemcsak az új bevándorlók, hanem az őslakosok is tovább színesítik. 2006 óta 42,5 százalékkal nőtt az őslakos népesség, amely így már a teljes népesség 4,9 százalékát adja. A népesség növekedése részben az életkilátások, a várható élettartam javulásának, részben a nagyobb természetes szaporulatnak, részben pedig az identitás nyíltabb felvállalásának köszönhető. Az őslakos népesség átlagéletkora 32,1 év, tíz évvel alacsonyabb a kanadai átlagéletkornál. (Via CBC)