A g7 összesítése szerint a tao-támogatások 2011-es bevezetése óta összesen legalább 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a költségvetés helyett különféle sportszervezetekhez. A cikk levezeti, hogy a tao speciális szabályai miatt a költségvetésből ténylegesen kieső bevétel még több is, mint ez a 330 milliárd.

Hogy valamennyire érzékelni tudjuk az összeg nagyságát: a budapesti egészségügyi rendszer teljes megújítását, vagyis 3 hipermodern kórházi szupercentrum - köztük egy teljesen új "szuperkórház" - kiépítését, 24 további kórház teljes felújítását, korszerű gépekkel való felszerelését, illetve a teljes járóbetegrendelő-ellátás megújítását célzó, még el sem fogadott "egészséges Budapestért Program" tervezett teljes költsége 600 milliárd forint körüli.

Pedig már ez az összeg is azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adóbevétel több, mint 11 százalékáról mondott le az elmúlt hat évben a kormányzat

- mondja ki a gazdaság lap cikke.

A pénzeket lényegében két sportág nyúlta le:

Nem meglepő módon a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül is a labdarúgásba áramlott, az elmúlt két idényt nézve viszont már nem a foci vezet. A 2015/2016 és a 2016/2017-es szezonokban ugyanis rendkívüli módon megugrott a kézilabda támogatása is: két év alatt 48 milliárd forintot kaptak a csapatok. Ha a teljes hat éves ciklust nézzük, akkor a két említett sportágnak jutott a teljes támogatás nagyjából kétharmada, és a maradék egyharmadon osztozott a vízilabda, a jégkorong és a kosárlabda.

A pénzek nemcsak pár sportágra, hanem azon belül is pár egyesületre koncentrálódnak:

Miközben a legkisebbek minden fillérért megküzdenek, valamennyi sportágban akad néhány nagyobb egyesület, amely százmilliókkal, esetleg milliárdokkal gazdagodik évente. Van olyan sportág, ahol az összes közpénz közel kétharmada mindössze 10 sportszervezethez került, de tulajdonképpen mindenhol egy szűk körnél koncentrálódik az támogatások jelentős része. Ráadásul ennek a körnek a nagy része akár piacról is képes lenne részben vagy egészben ellátni magát, így a hozzájuk utalt közpénz többnyire biztosan jobb helyen lenne az államkasszában.

A politikai összefüggések nyilvánvalóak, a g7 összeállítása erre plasztikus példát hoz:

A rendszert a kezdetektől körüllengi a politika: sok esetben azok az egyesületek, klubok jutnak a legtöbb pénzhez, amelyeknek megvannak a megfelelő kapcsolatai. Erre számtalan példát lehetne említeni, most érjük be azzal az eggyel, hogy a kézilabda támogatása azt követően kezdett el szárnyalni, hogy a szövetség élére a Fidesz akkori kommunikációs igazgatóját nevezték ki. Kocsis Máté 2015-ös érkezése előtt négy év alatt összesen 38 milliárd forint jutott a sportágnak, utána két esztendő alatt ennél 10 milliárddal több.

A lap cikksorozatban fogja feltárni a tao-trükközések izgalmas részleteit.