Kovács Zoltán kormányszóvivő angol nyelvű blogján panaszolta el, hogy a Washington Post nem volt hajlandó lehozni válaszcikkét. Kovács írásában Magyarország-ellenes véleménybuboréknak nevezi az amerikai lapot, felemlegeti, hogy mennyire nagy a sajtó felelőssége ezekben a hazugságokkal vészterhes időkben, és elmondja, sajnálja, hogy ez lett mára az egykor rangos lapból. 

A kormányszóvivő szerint jelenleg lehetetlen kiegyensúlyozott véleményt olvasni Magyarországról a lapban, a múlt héten például a WaPo két Magyarországot gyalázó írást is közölt. Az egyik cikkben a szerkesztőségi bizottságban is helyet foglaló Anne Applebaum gyakorlatilag mint újbolsevizmusról beszélt az Orbán-kormányról, majd pár nappal később egy másik cikk gyűlöletkeltéssel vádolta meg a magyar kormányt. 

Kovács szerint az rendben van, hogy vannak, akik kritizálják a kormányt, de járna nekik a lehetőség, hogy reagáljanak. Ezért csalódott nagyot, amikor hiába kért erre teret a laptól, nem kapott, mindkét cikk után visszautasították. A szerkesztők arra hivatkoztak elmondása szerint, hogy csak a nyomtatott lapban megjelent cikkekre érkező leveleket hozzák le, és azt tanácsolták neki, hogy írását tegye közzé kommentként a cikk alatt. 

Ez Kovács szerint annak szerkesztői megfelelője volt, mintha középső ujjukat mutatták volna fel neki. 

A magyar kormányszóvivő ezután még arról ír, hogy egymás meghallgatása minden demokrácia alapelve kéne legyen, és ha nem szólalhat meg minden fél, lehetetlen igazságos döntést hozni. Elismeri, hogy a magánkézben lévő Post azt hoz le, amit akar, de a professzionális újságírás alapelvei szerint mégis járt volna a kritizált félnek a válaszadás lehetősége, teszi még hozzá. 

De most olyan időket élünk, amikor az ideológia az értelem fölé kerekedik, mondja még Kovács, ezzel pedig a lap a saját olvasóit fosztja meg az információhoz való hozzájutás lehetőségétől, miközben növelik a véleménybuborékot körülöttük a más vélemények cenzúrázásával. 

Kovács szerint a 30 évesnél idősebb magyarok számára ez ismerős: hasonló cenzúra működött a kommunista Magyarországon is, ahol a sajtó csak a pártelőírásoknak megfelelő véleményeket hozta, és akik kíváncsiak voltak az igazságra, a sorok között voltak kénytelenek olvasni.