Becsey Zsolt, a Fidesz korábbi EP-képviselője és a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi külgazdasági államtitkára véleménycikket írt a Magyar Időkbe arról, hogy szerinte mik a hibái a mai magyar gazdaságpolitikának, és hogy milyen irányba kellene elmozdulni innen. A közgazdász elismeri a cikkében, hogy az utóbbi néhány évben a magyar gazdaságirányítás az államháztartás helyzetét javította, és monetáris téren is ért el eredményeket - persze ha legalább ezeket nem ismerné el, bajosan is publikálhatott volna épp a Magyar Időkben.

Becsey ugyanakkor rámutat arra is, hogy a mostani kegyelmi állapotban muszáj lenne kitalálni, hogyan lépjünk ki a perifériából, és az évtizedekkel ezelőtti finn példát megismételve felzárkózzunk a centrumhoz. A közgazdász szerint komoly probléma, hogy a magyar termelékenységet jelenleg a multik húzzák, és

a munkaerő termelékenységét lényegében nem tudtunk növelni, még annak ellenére sem, hogy legtöbb regionális versenytársuknak ez sikerült.

Becsey azt írja, ez azért van, mert a hagyományosan magyar tulajdonban álló kis- és középvállalkozások nem tudtak ilyen téren előre lépni.

„Az MNB elemzése szerint még regionálisan is nagyobb a különbség a főleg multik uralta nagyvállalatok és a hazai kkv-szektor versenyképessége között, de a külkereskedelmi statisztikák is jelzik, hogy a magyar többségi tulajdonú cégek exportja stagnál (kb. 15-16 milliárd euró körül), és a növekedés csak a külföldieknek köszönhető.”

Aztán jön a legsúlyosabb csapás:

„Az alacsony magyar beruházási ráta mögött az áll, hogy csak a multinacionális cégek vagy a közpénzekből történő beruházás tud bennünket kilendíteni a felzárkózó országhoz képest alacsony beruházási rátából, legyen az finanszírozva EU-pénzekből vagy a külföldi (orosz vagy kínai) gigaprojektekhez kapcsolódó kamatos hitelekből.”

A megoldás erre az, hogy a kormány érdemben segíti és támogatja a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat is. Jelenleg nem ez történik, sőt, a multik orbitális beruházásai támogatásaikkal elszívják nemcsak a pénzt, de a munkaerőt is a kis cégek elől, akik így értelemszerűen nem is tudnak a fejlődésre vagy a külpiacra lépésre koncentrálni, hiszen az életben maradásért kell küzdeniük.

Becsey munkahelyteremtési támogatást például csak a kicsiknek adna, a multiknak nem.

„Nagy termelőnek csak akkor kellene támogatást adni, ha Magyarországon bejegyzett kutatási-fejlesztési cégeken keresztül innovatív eredményt hoz, és ez a támogatási kifizetés csak a magyar szakértők eredményeinek itteni szabadalmazása után történjék meg. Ezen a területen kell elindítani a magyar kkv-tőkeképződést és a technológiafejlesztést” - írja.

A közgazdász szerint abba kéne hagyni végre az olcsó munkaerőre és a gyenge forintra alapozott tőkevonzási politikát, mert ez automatikusan olyan helyre tesz bennünket a termelési folyamatban, ahová nem akarunk kerülni, mert egyre nehezebb lesz kitörni belőle.

„Az nem lehet, hogy erős magyar cégként még mindig csak a szocializmusból néhány szerencsésen átmentett nagyvállalatot tudunk felmutatni, és az új Magyarország ilyet kinevelni vagy magyar kézben megtartani csak kevésbé tud. Márpedig a cégmenedzselési képességet csak így tarthatjuk a kezünkben, ami az egyedüli út a hazai tőkefelhalmozáshoz.”