Francia kutatók szerint szeptemberben nukleáris baleset történhetett Oroszországban vagy Kazahsztánban
2017 november 09., 21:16
Jó eséllyel a Roszatom egyik létesítményéből szivárgott Európa fölé a nukleáris felhő
Októberben több európai kutatóközpont is arról számolt be, hogy a ruténium nevű anyag 106-os nukleonszámú izotópját regisztrálta a légkörben. A hónap első hetében volt a legerősebb a radioaktív anyag koncentrációja, a felhő aztán fokozatosan szétoszlott. Az Európát elérő izotópok mennyisége nem volt veszélyes az emberi egészségre.
Mivel ilyen anyag a természetben nem keletkezik, ezért biztosnak látszott kezdettől, hogy valamilyen nukleáris üzemből szivároghatott ki a felhő. November 9-én egy francia kutatóintézet arra jutott, hogy Oroszországból vagy Kazahsztánból érkezhetett az Európát elérő ruténium-106. Azonban egyik ország sem ismerte el, hogy bármilyen baleset, szivárgás történt volna náluk.
Az is biztos volt, hogy nem atomerőműből származhatott az egész Európa felett észlelt anyag, mert erőművekben ruténium-106 nem keletkezik, úgyhogy csak más típusú létesítmények jöhettek szóba.
A Roszatom még októberben kiadott egy közleményt, miszerint Oroszország felett a légkörben szinte sehol sem mutatták ki a ruténium-106-ot, különösen nem mutatták ki a Dél-Urálban, amit a francia és német kutatók a meteorológiai adatok elemzésével a szennyezés legvalószínűbb forrásának tippeltek. A közlemény szerint kizárólag Szentpétervár környékén mutattak ki egy kevés ruténium-106-ot.
Most kiderült, hogy a közlemény hazugság volt.
Valójában először a Dél-Urálban mutatták ki az izotópokat
Az oroszországi légkört a Roszhidromet nevű kormányzati kutatóintézet monitorozza, és a Roszatom is rájuk hivatkozott.
A Greenpeace oroszországi szervezete megkérdezte közvetlenül is a kutatóintézetet, hogy szeptember végén és október elején hol mennyi ruténium-106-ot mértek. A Roszhidromet sokáig nem válaszolt, majd múlt pénteken közölték, hogy az adatok felkerültek a honlapjukra, és onnan bárki leolvashatja azokat, mondta el a 444-nek Rasid Alimov, az orosz Greenpeace nukleáris ügyekben illetékes aktivistája.
A Roszhidromet jelentése szerint szeptember utolsó napjaiban több oroszországi mérőállomáson is kimutatták a ruténium-106 jelenlétét, először éppen az Urál déli részén.
Szeptember 25-én észlelték először, két olyan mérőponton, amelyektől 100 kilométeren belül található a Roszatom Majak nevű nukleáris létesítménye, ahol atomerőművekben elhasznált, kiégett fűtőelemeket dolgoznak fel.
26-án megjelent az anyag Tatárföld felett, 27-én Volgográdnál, 29-én pedig már Olaszország felett, majd onnan észak felé húzódott, és észlelték Ausztriában, Németországban illetve Franciaországban is. Október első hetében Szentpétervárnál tért vissza a felhő Oroszország fölé.
Nincs ellene közvetlen bizonyíték, de elég gyanús a Roszatom üzeme
Rasid Alimov azt mondta, hogy nem tudják bizonyítani, hogy a szivárgás a Roszatom Majak nevű létesítményből származik, de a környéken az az egyetlen ismert üzem, ahonnan a ruténium-106 kiszabadulhatott. Ezért valószínűnek tartják, hogy a szivárgást okozó baleset a kiégett fűtőelemeket feldolgozó üzemben történhetett.
A francia IRSN intézet becslése szerint 100 és 300 terabecquerel mennyiségű izotóp kerülhetett a légkörbe. Majak a hivatalos engedélye szerint mindössze 0,03 terabecquerelt engedhetne ebből az anyagból a légkörbe.
A Greenpeace az orosz ügyészséghez fordult, hogy vizsgálják ki, mi történhetett.
A Roszatom a magyar kormány megbízásából hamarosan két új atomerőművi blokkot épít Pakson.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.