185 milliós csalás miatt vádat emeltek a szegedi Fidesz kedvenc játszótere ügyében

2013 nyarán a Fidesz szegedi elnöke, Gyimesi László ezekkel a szavakkal adta át a város vadasparkjában a Flamingo nevű új interaktív tájékoztató rendszert és egy játszóteret:

„Ez a beruházás pozitív példája az önkormányzat és a magántőke együttműködésének, hiszen egybevág a kormány szándékával, hogy lehetőség szerint olyan projektek valósuljanak meg, amelyek komoly innovációt hordoznak magukban és alkalmasak munkahelyteremtésre is”.

Most, 2017 novemberében szintén a Flamingóval kapcsolatban, a Csongrád Megyei Főügyészség bejelentette, hogy 185 millió forintos költségvetési csalás miatt vádat emelnek három férfival szemben. Miután uniós pénzeket is lenyúltak, az ügyben az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) is az ügyészséghez fordult korábban. 

A helyi Fidesz által Európában egyedülállónak nevezett fejlesztésről 2015-ben már mi is írtunk, olyan pofátlanul drágán épült ugyanis uniós támogatásból a játszótér, hogy kénytelenek voltak visszakérni a pénzt.  Összesen 265 millió forintba került, nagy részét, 185 millió forintot az Európai Unió állta.

Elég egyszerűen kiderült, hogy mennyire szemérmetlenül túlárazott a vadasparki projekt, amit simán átvettek egyébként. Egy helyi MSZP-s képviselő megtalálta a szegedi vadaspark vadonatúj látványosságát egy játszótéri eszközöket forgalmazó cég referenciái között. Megnézte a cég árlistáján a Szegedre szállított játékokat, és azok együtt a 20 millió forintot sem érték el.  Az interaktiv rendszerrel együtt sem lehetett több 40 milliónál. 

A helyi Fidesz - amelnyek vezetője ott volt az átadáson - akkor természetesen azonnal visszatámadott, szerintük "az MSZP nincs tekintettel a város érdekeire, a turisztikai szezon közepén helyezi politikai támadásainak középpontjába a hazai és külföldi látogatók körében is kedvelt vadasparkot". 

Gondos gazdaként a Fidesz-KDNP frakciója azt is megjegyezte, hogy 

"A beruházás a szegedi adófizetőknek egyetlen forintjába sem került, mert a projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg". 

Aztán elromlott a csodaszoftver, és a pályázaton győztes Titan nevű cég nem fizetette a bérleti díjat sem. 

A projektet még Lázár János is védte:  

"A 264 millió forintos projektből 182 millió 800 ezer forintot költöttek el a terület előkészítésére (!), mintegy 60 millió forintért, 58 millióért vásároltak eszközöket, és 5 millió forint ment az előkészítő munkára, ami átlagos."

Az ügyészség közleményéből most az derül ki, hogy szinte minden pénzt kiloptak a projektből. 

Ahogy írják, a Titan 2012 októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását, üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni. A szegedi cég vezetője pályázatot nyújtott be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, amely mintegy 185 millió forint értékben támogatásra érdemesnek ítélte, majd 2013. január 18-án a támogatási szerződést aláírták.

A nyomozók aztán nemzetközi csalást tártak fel. „A szegedi cég vezetője vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál kivitelezésére. A szlovák honosságú cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki off-shore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi székhelyű cég rendelkezésére állt, mert azt ismeretlen személyek már elkészítették. A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. 

A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték 15 %-a volt csak. 

A valótlan tartalmú vállalkozási szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a szegedi székhelyű cég vezetője 2013. március 18. és december 13. napja között több részletben mintegy 185 millió forintos összegben hívta le a támogatást jogosulatlanul és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott az Európai Unió és Magyarország költségvetésének.”

De itt még nincs vége:

„Mindezen túlmenően a vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak pedig nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, off-shore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel.”

Ugyan a cég az önkormányzattal szerződött, és az első ellenőrzések jóvá is hagyták a projektet, a vádlottak között nincs olyan, aki a megállapodást aláírta és átvette a Flamingót. 

A főügyészség a vádlottak közül a szegedi és a szlovákiai székhelyű cég vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével, míg a liechtensteini székhelyű cég képviseletében magát feltüntető személyt különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja.

A vádemeléskor előzetes letartóztatásban levő két vádlott, valamint a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt szabadlábon védekező harmadik vádlott bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék dönt majd.