Adrienn és Szilvia öt éve éltek párkapcsolatban, amikor eldöntötték, örökbefogadás útján vállalnak gyermeket. Mivel a magyar jog az azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást nem teszi lehetővé, a hivatalos szülővé válásra Adrienn jelentkezett. Párkapcsolatukat az alkalmassági vizsgálat során mindvégig vállalták, a pszichológusi szakvélemény megállapította, hogy a gyermekvállalásra kifejezetten alkalmasak. Pár hónap múlva ajánlottak is nekik egy kislányt, az akkor 16 hónapos, roma származású Natáliát, akit előttük több házaspár is elutasított. A pár több hónapon keresztül ismerkedett a gyermekkel, 2016 áprilisában három héten keresztül napközben ők gondozták a gyermeket - áll a Háttér Társaság közleményében.

Egyik nap azonban behívták a párt a hivatalba, és közölték velük, hogy felsőbb utasításra kénytelenek leállítani az örökbefogadást.

A döntés a kislány életét is felborította, alig evett, lefogyott egy kilót, a beszédben visszafejlődött, folyamatosan sírt, idegenek felé bizalmatlanná vált, ezért korai fejlesztőt és gyermekpszichológust írtak elő számára.

Adrienn a Háttér Társaság segítségével egészen az ombudsmani vizsgálatig vitte az ügyet. Ennek most lett vége, és az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az eljárásban számos alapjog sérült, így a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő joga, a tisztességes eljáráshoz való jog. Az eljárásban ráadásul a hatóság szexuális irányultságon alapulva, jogellenesen hátrányosan megkülönböztette a párt.

A biztos hangsúlyozta, egy gyermeket örökbe fogadni szándékozó személynek nincsen alanyi alapjoga ahhoz, hogy egy konkrét gyermeket örökbe fogadjon (családot alapítson), ugyanakkor ahhoz igen, hogy az eljárásban (...) tiszteletben tartsák az egyenlő bánásmód követelményét, a törvény előtti egyenlőséget.

A Háttér Társaság 2017 tavaszán, több mint 1200 LMBTQI-ember megkérdezésével zajlott kutatása azt találta, hogy a válaszadók döntő többsége (79 százalékuk) szeretne gyermeket vállalni, és az azonos nemű párok jóval nyitottabbak a nehezen örökbe adható, idősebb, roma származású gyermekek örökbefogadására.

„Az elmúlt években évi 100-150 magyar gyermeket adtak örökbe külföldre, mert nem találtak nekik itthon megfelelő örökbefogadó szülőt. A hatóságok pedig nemhogy nem népszerűsítik az örökbefogadás lehetőségét az azonos nemű párok körében, de mint ahogy az eset is mutatja, kifejezetten akadályozzák őket ebben” - mondta hozzá Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. „Bárki azt gondolja, hogy egy gyermeknek jobb egy idegen országban felnőnie, ahelyett hogy itthon egy azonos nemű párnál lelne szerető családra? Jó lenne végre elérni, hogy a hatóságok ne veszélyként, hanem lehetőségként tekintsenek az örökbefogadásra jelentkező azonos nemű párokra.”