Az aranykereskedő Erdogan ellen is terhelő vallomást tett

bűnügy
2017 november 30., 20:43

Recep Tayyip Erdogan török államfő ellen is terhelő vallomást tett egy török-iráni aranykereskedő abban a bírósági eljárásban, amiben több török volt tisztségviselőt is megvádoltak egy New York-i törvényszéken folyó eljárásban az Irán elleni amerikai szankciók kijátszásával.

Az amerikai ügyészséggel egy vádalku keretében együttműködő Reza Zarrab azt állítja, Erdogan még miniszterelnökként személyesen engedélyezett tranzakciókat Teheránnal, lehetővé téve Iránnak, hogy az amerikai büntetőintézkedések ellenére a gáz- és olajeladásokból származó bevételeit külföldön elkölthesse.

Zarrab először beszélt arról, hogy az ügyletekben az általa korábban említett Halkbankon kívül a Ziraat Bank és a VakifBank is részt vett. A Ziraat Bank időközben tagadta az állítást, és közölte: tartják magukat a nemzetközi szabályokhoz.

A vádlottak padján egyedül Mehmet Hakan Atilla ül, a Halkbank volt alelnöke, aki viszont tagadja az ellene felhozott vádakat. Az ügyben összesen 9 ember ellen emeltek vádat. Zarrabot 2016 márciusában vették őrizetbe az amerikai hatóságok egy floridai útján, Atillát pedig egy évvel később. Az ügy további gyanúsítottjai – így Zafer Caglayan volt gazdasági miniszter is – külföldön tartózkodnak.

Reza Zarrab Isztambulban 2013-ban
photo_camera Reza Zarrab Isztambulban 2013-ban Fotó: Ozan Kose / AFP

A szerdai tárgyalási napon Reza Zarrab tanúvallomásában azt mondta: összesen kb. 50 millió dollárral vesztegette meg Zafer Caglayant, aki cserébe segített neki a Halkbank török állami bankon keresztül „aranyat olajért” sémájú alkukat lebonyolítani Teheránnal. A gazdasági tárca volt vezetője a profitok felével részesedett az ügyletekből – mondta az aranykereskedő.

Az egyezségük értelmében Zarrab közvetlenül együttműködhetett a nagy mennyiségű iráni pénzeket kezelő Halkbankkal.

Caglayan a vádhatóság szerint az amerikai pénzügyi rendszer igénybevételével bonyolította le a több 100 millió dolláros tranzakciókat. Az ügyészség azt állítja, hogy a 2010 és 2015 között történt ügyletekben az iráni és a török kormányok mellett magas rangú tisztségviselők és a két ország bankjai is részt vettek, Caglayan pedig élelmiszer- és gyógyszer-rakományokként leplezett valójában nemesfém- és készpénz-szállítmányokat. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.