Bogányi-zongorát adományozott a finn államnak a függetlenség kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar állam. Az ünnepélyes átadás a két házelnök, Kövér László és Maria Lohela hétfői budapesti megbeszélése után történt - írja az MTI. Ez a hír elsőre unalmasnak tűnhet, de valójában a nap egyik legszórakoztatóbb és legszomorúbb eseménye.

A „csodazongora” történetében Orbán szerint „benne van minden, ami minket, magyarokat jellemez”. Bár a miniszterelnök nem így értette, de Bogányi Gergely zongoraművész találmánya valóban igazi NER-termék, amiben az új magyar gazdasági modell minden szépségét együtt csodálhatjuk meg: közpénzmilliók a haveroknak, a piaci sikertelenséget ellensúlyozó állami adományok és az ezek elfedésére kitalált hangzatos szólamok.

De hogy is volt ez?

• Bogányi és társai kitaláltak „egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát”.
  
• Az ezzel foglalkozó cégbe rövid időre beszállt az első Orbán-kormány volt miniszterének felesége és a második Orbán-kormány volt államtitkára.
  
• A kft. 217 millió forintos támogatást kapott az államtól az Új Széchenyi Terv keretében.
  
• Ehhez még az önrészt sem nekik kellett kifizetni, mert azt a Magyar Nemzeti Bank biztosította a „társadalmi felelősségvállalás program” keretében. (Ezt a 60 milliót később még az igazán nem finnyás jegybank is visszakérte a cégtől, mert „a támogatási szerződés egyes pontjai sérelmet szenvedtek”.) 
• Aztán a Szerencsejáték Zrt. is megtolta őket egy 40 milliós reklámkampánnyal.
• A zongorát először a NER elitjének, Orbán Viktornak és Lévai Anikónak, Andy Vajnának és Balog Zoltánnak mutatta be Bogányi az üres Zeneakadémián egy zártkörű, nem nyilvános eseményen.

• 2015 januárjában a nagyközönségnek már maga Orbán mutatta be a csodazongorát, amely szerinte megtestesíti a magyarok örök vállalkozó kedvét, újító szándékát, valamint a magyar lélek nyughatatlanságát, amely mindig arra törekszik, hogy egyre tökéletesebbet alkosson.
• 2014-ben és 2015-ben összesen annyi bevétele volt a cégnek, amennyi 1, azaz egy darab zongora ára. 2016-ban pedig konkrétan 0 forint árbevételt könyvelhettek el, a cég eredménye mínusz 236 millió forint volt.
• Senki nem akar csodazongorát? Dehogynem: a magyar kormány, amely egyből tízet rendelt belőle, és 764 milliót költött el rá a pénzünkből. Ebből hetet magyar, hármat pedig külföldi intézmények kapnak - köztük most a helsinki Sibelius Akadémia.
• Az egyik legszebb momentum Pécs esete, ahol a durván eladósodott város fideszes polgármestere közadakozást kezdeményezett a Bogányi zongora megvásárlására, de csak 2 millió forint jött össze.
• Nem fizet a nép? Sebaj: végül az állam vette meg a városnak a zongora extra méretű változatát 108 millióért. A közadakozásból befolyt összes a szállításra és a hangolásra volt elég.
• Ha a válogatós az egyszerű embereknek és a válogatós művészeknek nem kellett, akkor talán az arab sejkeknek jó lesz: tavaly novemberben az Abu-Dhabiban tartott Big Boys Toys nevű luxusexpón próbálták elsózni.

• Méghozzá a zongora „art edition” nevű verzióját, amelyet Habony Árpád akkori állítólagos barátnője, Nagy Boglárka tervezett.
• Mindeközben maga Bogányi az MMA tagjaként kapja a havi apanázst, 2016-ban Budapest díszpolgára lett, és a köztévé komolyzenei tehetségkutatójának zsűrijébe is meghívták. 

Ma a finnek is részévé válhattak ennek a sikertörténetnek. És hogy a baráti Oroszország mellett miért pont a helsinki akadémia kap a magyar lelket megtestesítő zongorából, amire a világon mindenki oly erősen áhítozik? A hivatalos apropó a finn nemzeti ünnep, de a történet eddigi alakulását elnézve tán az is szerepet játszhatott, hogy véletlenül pont ezen az akadémián végzett Bogányi testvére. 

Az ünnep perceiben, a magyar adófizetők nevében nem mondhatok mást Bogányi úrnak, mint hogy

SZÍVESEN!