A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlag-hőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy Magyarországon és az egész régióban stagnál az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlaga – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Az MTA közleménye szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének kb. felét néhány gabonafajta biztosítja, amik közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. Ezek a növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, ún. zöld forradalommal, de a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat.

A klímaváltozás hatásait elemezve a közlemény kitér arra, hogy bár a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre (köztük a gabonák terméseredményeire), alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amik lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére. Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének munkatársa Lövei Gáborral, a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársával viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában.

A közlemény szerint a két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921-2010 közötti időszakban. A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között.

A kutatás szerint ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921-1950-ről 1951-1980-ra a középhőmérséklet vegetációs időszaki és éves átlagai jelentős mértékben csökkentek. Ezután az 1981-2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése °C-onként 9,6-14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Ez az érték globálisan is jelentős, és arra utal, hogy a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének. A vizsgált 90 évben a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17-39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33-67 százalékra ugrott.

A két kutató elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott zöld forradalom a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikália-felhasználás meg a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak.

Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, de az elemzés eredményei felvetik a korábbihoz képest szignifikánsan magasabb hőmérséklet szerepét ebben a negatív tendenciájú folyamatban. A kutatók az Alföldhöz hasonló adottságú, délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéséhez javasolják a földhasználat extenzifikációját és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.