Donald Trump régi ismerősei régóta tudják, hogy az Egyesült Államok elnöke nem a sziklaszilárd elveiről ismert. Az elnökről köztudott, hogy döntéseit általában az utolsó tanácsra alapozza, amit kap, ezért stábjában nagy verseny szokott lenni, hogy ki szólhasson utoljára hozzá a döntések előtt. Szerdán újabb bizonyítékát adta ennek a szokásának, amikor, miután alig 15 percet tárgyalt négyszemközt Erna Solberg norvég miniszterelnökkel, száznyolcvan fokos fordulatot vett klímapolitikájában.

"Nagyon elkötelezettek vagyunk a környezetvédelem iránt. Nagyon erős érzelmeim vannak a környezettel kapcsolatban" - mondta (kevésbé szabatosan az eredetiben). Tényleg száznyolcvan fokos fordulatot vett, mert még azt is felvetette, hogy "szóval elképzelhető, hogy visszalépünk". Mármint a párizsi klímaegyezménybe, amiből amúgy még ki se lépett az Egyesült Államok, mert bár Trump már tavaly bejelentette a szándékát, a hosszadalmas folyamat csak a következő elnöki ciklusban zárulhatna le. De már a kilépési szándékával is elszigetelte magát és országát.

Trump, aki kampányában folyamatosan a szénalapú energia fellendítéséről beszélt és azt hazudta, hogy majd újra benépesíti a kihalt, veszteségesen termelő bányákat, a találkozó után a norvég vízenergetikai kapacitásokat méltatta. "Bárcsak mi is ezt csinálnánk" - mondta. Az Egyesült Államokban megtermelt energiának csupán a 2,5 százalékát termelik vízerőművek.

Trump a találkozón még annak is örvendezett, hogy Norvégiában milyen népszerűek a Teslák, pedig amúgy Elon Musk, a Tesla tulajdonosa gyűlölt ellensége. (Via Quartz)