A 444 tudomása szerint bírósági határozat mondja immár ki, hogy a kormány több ponton is alkotmányellenes módon államosította az önkormányzati iskolákat, sőt az ügyben az Alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia 90 napon belül. A kérdéses pert a csömöri önkormányzat indította a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.

A sztori előzménye az volt, hogy a Fidesz-kormányzat két nagy lépésben bonyolította le az addig jórészt önkormányzati fenntartású közoktatás központosítását és államosítását. Az első, 2013 elején kezdődő ütemben az önkormányzatoktól elvonták az iskoláik fenntartói jogosítványait (ide tartozik a pedagógusok bérének kifizetése, a tanárok alkalmazása, illetve az iskolák szakmai irányítása), de az iskolák működtetése (vagyis lényegében az iskolaépületek, ingatlanok menedzselése) - főleg a nagyobb települések és fővárosi kerületek esetében - akkor még az önkormányzatoknál maradt.

Ezután jött a második ütem 2017 elejétől, amikor a maradék, az iskoláikat még saját kezűleg működtető önkormányzatokat is arra kényszerítették egy új törvénnyel, hogy az ingatlanaikat „önként” adják át ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak. 

Csömör önkormányzata ezt a kettes számú jogszabályt támadta meg a bíróságon, miután 

kényszerűségből aláírta ugyan a vonatkozó vagyonátadási szerződést, de csak azzal a fenntartással, hogy az ügyben bírósághoz fordulnak, és nekik kedvező ítélet esetén továbbra is ők maradnának az iskolaüzemeltetők.

Csömör három lényegi pontban támadta meg az államosításról szóló törvényt, hogy a bíróság később mindháromban a településnek adjon igazat:

1.) A kormányzat egyenlő felek szerződésének igyekezett beállítani az államosítást, a törvénnyel arra kényszerítve az önkormányzatokat, hogy a képviselőtestületük a szerződéskötés előtt „önként” szavazza meg, hogy lemondanak az iskolaingatlanokról. Csömör viszont alkotmányellenesnek érezte, hogy egy választott testületet ilyen módon kényszerítsenek arra, hogy adott esetben a valós többségi akarata ellenére szavazzon.

2.) Csömör alaptörvényellenesnek találta az iskolavagyon teljes elvételét - még akkor is, ha formailag nem a tulajdonjogukat vették el, hanem vagyonkezelésbe kellett adniuk azt - mert az alaptörvény csak abban az esetben engedélyezi a kisajátítást, ha a közcél más módon nem oldható meg. (Tipikus eset, amikor azért sajátítanak ki egy privát ingatlant, mert mondjuk egy építendő közutat műszakilag képtelenség másfelé vezetni.) A település azzal érvelt, hogy a teljes államosítás aránytalan és szükségtelen lépés, hiszen számtalan gyakorlati példa volt arra, hogy egy iskola fenntartása nemcsak állami kézben oldható meg. Az elmúlt évtizedekben erre százával-ezrével akadtak példák.

3.) Végül Csömör harmadik érve az indokolatlan diszkriminációra hivatkozott: a törvény ugyanis csak és kizárólag a települési önkormányzatokat zárta ki a lehetséges iskolaműködtetők és fenntartók közül, miközben továbbra is lehetővé tette, hogy az állam, a nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek, cégek és alapítványok iskolákat tartsanak fenn. Vagyis minden egyáltalán elképzelhető szereplőnek lehet iskolája, kizárólag az önkormányzatoknak nem, pont azoknak nem, akik mellesleg rendelkeznek szinte a teljes iskolai infrastruktúrával országszerte és több évtizede működtetik azt. Csömör úgy érezte, hogy ez ellentmondásban van a jogi és természetes személyek közötti diszkrimináció alaptörvényben rögzített tilalmával.

A per durván egy éven át zajlott. Az alperes az EMMI volt, majd a perbe beavatkozóként belépett a KLIK is. 

A bíróság végül 2018. január 8-án arról értesítette a felperes Csömört, hogy felfüggeszti a pert, a törvény több pontját ugyanis alkotmánysértőnek találta, ezért a felfüggesztéssel egyidőben az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az semmisítse meg a jogszabály több pontját.  Az AB-nek az ügyben legkésőbb 90 napon belül kell döntést hoznia. 

Fábri István, Csömör pártfüggetlen - egy helyi civil szervezet színeiben mandátumot szerzett - polgármestere a 444-nek azt mondta, hogy sok szempontból fontos lenne, hogy az iskolák feletti kontroll visszakerüljön az iskolafenntartásra anyagilag képes helyi önkormányzatokhoz. A központosított rendszerben ugyanis az iskoláikat támogatni és fejleszteni képes helyhatóságoktól is elvették ennek lehetőségét, az intézmények felett elveszett a helyi kontroll, és megszűnt a szülők ráhatása is az iskolák működésére. Ráadásul az intézményi önállóság is jelentősen csorbult, hiszen az intézményvezetőknek, vagyis az igazgatóknak lényegében nincsenek munkáltatói jogaik.

Fábri  szerint a mostani rendszerben teljesen értelmetlenül korlátozzák az iskolaigazgatók autonómiáját is. A településvezető  nonszensznek nevezte, hogy az igazgatóknak nincs munkáltatói joguk a tanárok felvételekor és kirúgásakor.

Az ügyben még csütörtökön megkérdeztem az EMMI-t, amint válaszolnak, megírom.