Csak az ellenzéki összefogástól tart a Fidesz

Nagy fölénnyel vezeti a Fidesz a közvélemény-kutatásokat, a mostani felmérések szerint az áprilisi választás egyetlen nagy kérdése az lesz, hogy kétharmados többséget szereznek-e, vagy ki kell bírniuk a következő négy évet úgy, hogy nem tudják egyedül piszkálni az alkotmányt, a választási, a bírósági és az önkormányzati törvényt, és még néhány nagyon fontos területet.

E helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe van annak, hogy a még 2010-ben szerzett kétharmados többségükkel úgy írták át a választási szabályokat, hogy négy éve kevesebb szavazattal szereztek kétharmados többséget, mint amennyit akkor kaptak, amikor elveszítették a választást 2002-ben és 2006-ban. 

A modell lényege az Orbán Viktor által centrális erőtérnek elnevezett rendszer, amiben a Fidesszel szemben sok kicsi párt indul, amelyek egymással kibékíthetetlen vitában vannak, és így a nem Fideszre adott szavazatok szétaprózódnak. Úgy tűnik, hogy ezt a csapdát idén sem tudja kikerülni az ellenzék, nagy összefogás nem körvonalazódik, de egyes, egyelőre elszigetelt próbálkozások azért vannak. És ezek máris akkora izgalmat okoztak a Fideszben, hogy elképesztő, első ránézésre teljesen aránytalannak látszó erővel támadják e kezdeményezéseket.

Hadházy Ákos (LMP) és Molnár Gyula (MSZP) egy Ellenzéki stratégiák című beszégetésen.Fotó: Komka Péter

Az eddigi fejlemények:

  • Az MSZP és a DK megállapodtak abban, hogy bár külön listával indulnak, de nem indítanak egymás ellen egyéni jelölteket, és mind a 106 választókörzetet felosztották egymás között.
  • Hódmezővásárhelyen egy független polgármester-jelölt mögé állt be az összes párt, az MSZP-től a Jobbikig, a DK-tól az LMP-ig, az Együtt-től a Momentumig. Ez fontos főpróbája lehet akár a parlamenti választásoknak is a visszalépések szempontjából.
  • Az MSZP egy külsőst, a Párbeszéd párt társelnökét, egy volt LMP-s politikust jelölt miniszterelnöknek.
  • Az MSZP frakcióvezetője átadta pécsi körzetét egy független jelöltnek, az egykor a Fidesz-szimpatizánsaként politizáló Mellár Tamásnak.
  • Az MSZP egyik volt elnöke felajánlotta veszprémi körzetét Kész Zoltán független jelöltnek, aki már egyszer legyőzte a Fidesz jelöltjét a városban.
  • Vona Gábor közölte, hogy a Jobbik kész esetleg együttműködni az LMP-vel és a Momentummal.
  • Az LMP egyik társelnöke elképzelhetőnek nevezte, hogy bizonyos esetekben a párt visszaléptesse a jelöltjét.
  • Az Együtt bejelentette, hogy nem indít jelöltet az LMP két társelnökével szemben.

Ezek a kis hírek még messze vannak attól, hogy meg lehessen törni a centrális erőteret, de az világosan látszik, hogy valami elindult a tavaly év végi teljes befeszüléshez képest. Kényszeredett egyezkedések ezek, és egy igazságosabb, tehát arányosabb választási rendszerben nem is volnának indokoltak. A mostani helyzetben azonban matematikailag nincs más esély, ha a Fidesz megszorítása az ellenzékiek fő célja. 

A módszer látványosan idegesíti a Fideszt. Elképesztő ellencsapások jöttek már eddig is: a hódmezővásárhelyi jelöltet kirúgták az állásából, az utcáját bekamerázták, az egyik helyi plébános kiprédikálta, váratlanul újabb jelöltek bukkantak fel a városban. Az LMP-t teljes gőzzel igyekeznek a Jobbik és Simicska Lajos szövetségesének beállítani, teljesen abszurd hazugságokra alapozva az egészet. A Fidesszel szoros szövetségben működő Hit Gyülekezetének főpapja azzal riogatja az országot, hogy a Jobbik és a baloldal összefogása Dániel próféta rémlátomásait idézik.

Most a választási bürokrácián van a sor

Most pénteken egy újabb lépést tesz az összefogás szétzilálásáért a Fidesz politikai iránymutatását rendre szolgaian követő választási bürokrácia. Az NVI felszólítására az NVB iránymutatást készül kiadni arról, hogyan kell értelmezni az országos listák állítására vonatkozó törvényt.

A törvény azt mondja ki, hogy az a párt állíthat országos listát, amelyik legalább 27 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani, és e jelöltek legalább kilenc megyében és Budapesten indulnak. (Egyéni jelölteket helyben gyűjtött aláírásokkal lehet indítani.) 

A most péntekre várt iránymutatás ezt azzal egészítené ki, hogy az a párt sem állíthat országos listát, amelyik ugyan képes volt a kritériumok szerint elegendő egyéni jelöltet állítani, viszont e jelöltek közül végül visszalépnek annyian, hogy kevesebben vagy kevesebb megyében maradnak a választás napjára, mint amennyien a lista felállításához kellettek.

Az NVB péntekre várható iránymutatása inkább szellemiségében aggasztja az ellenzéket körkérdésünk alapján, mert a pártok úgy készülnek, hogy mindenképpen kiállítanak legalább 27 jelöltet. 

Inkább az az aggasztó, hogy az NVB értelmezése a jogászaik szerint nem következik a törvény szövegéből. Az iránymutatás arról szólna, hogy "törölni kell" az országos listát, ha túl sok a visszalépés, holott a törvény szövege szerint "törölni" listát csak a jelölt-állítás végéig, vagyis az ajánló aláírások hitelesítéséig lehet. Utána egy lista legfeljebb "kieshet", és ennek elég világosan ott vannak a feltételei a törvényben: ha a párt maga vonja vissza a listát, ha az összes jelölt kiesik, vagy ha a pártot törlik a jelölő szervezetek köréből. Utóbbira pedig nincs lehetőség a törvény szigorúan vett szavai szerint a visszalépések miatt.

Számos ellenzéki szakértő és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért csoport szerint is az NVB olyan iránymutatásra készül péntek délután, amelyik szembe megy a törvénnyel, és sokak szerint érdemes lehet majd ezt az iránymutatásukat megtámadni bíróságon is. Az már más kérdés, hogy érdemes-e megkockáztatni az iránymutatással szembeni indulást.

Az sem lehet véletlen, hogy az NVB éppen most akar erről iránymutatást kiadni, a testület ugyanis jelenleg csonka, mert nincsenek benne ellenzéki delegáltak. Amióta Áder János kiírta a választás időpontját, azóta a parlamenti frakcióval bíró pártok delegáltjainak tagsága automatikusan megszűnt, így az MSZP, a Jobbik és az LMP embere már nincs benne a testületben. Jelenleg csak olyan tagjai vannak a testületnek, akiket a parlament még 2013-ban kétharmaddal választott, azaz kizárólag a Fidesz emberei. Az ellenzéki delegáltakkal akkor egészülhet ki a testület, ha az adott párt országos listáját majd nyilvántartásba veszik.

A mostani ellenzéki terveket közvetlenül nem írja felül az NVB készülő iránymutatása, de adódhat olyan helyzet, hogy mégis problémát okozzon. Például ha közvetlenül a választás előtt az ellenzéki pártok valamilyen hirtelen indulatból úgy döntenének, hogy mindenütt csak egyetlen jelöltet támogatnak a fideszesekkel szemben, de a listás szavazatokért megküzdenének egymással. Erre most nem látszik esély, de a lehetőség eddig legalább jogilag adott volt.

És talán a legfontosabb ebben az ügyben most az, hogy újabb üzenet érkezett a Fidesztől: minden módon támadni, akadályozni fogják az ellenzéki összefogást, hiszen semmi más nem okoz gondot számukra ezen a választáson.