Záporoztak a szidalmak a parlamentből elhajtó képviselőkre, miután megszavazták a NER-t bebetonozó törvényt

Pontosan hat évvel ezelőtt, 2011. december 23-án mozgalmas napja volt a magyar Országgyűlésnek. A ciklus utolsó napján törvények sorát fogadta el a nagyüzemben dolgozó parlament, köztük az egykulcsos adót kétharmadba betonozó stabilitási törvényt, és a választójogi törvényt, ami azóta is meghatározza Magyarország sorsát. A hangulat pedig ennek megfelelő volt aznap a Kossuth téren.

Az LMP (még jóval a pártszakadás előtt, még egységes szervezetként) alaposan rákészült az eseményre.

Reggel a párt aktivistái kormánypárti képviselők kinyomtatott fotóit tartották a magasba „Ugye nem árulod el a demokráciát?” felirattal. Aztán megjelentek a képviselők, többek között Karácsony Gergely, Kukorelly Endre, Szabó Tímea, Jávor Benedek, Vágó Gábor és Ertsey Katalin, és a parlament bejáratához láncolták magukat. 

Volt olyan LMP-s képviselő, aki virágládához láncolta magát. A kormánypárti képviselők így autóval nem tudtak bemenni az (akkor még az átalakítás előtt álló) Kossuth téren a parlament előtti lezárt parkolóba, gyalog kellett bemenniük. A rendőrök aztán elkezdték levágni a láncokat, és egyesével elvinni a képviselőket.

Voltak szürreális fordulatok is. Az akció hírére kiment a Parlament épületéből Gyurcsány Ferenc is, csatlakozott a tiltakozókhoz, és, ahogy az akkori tudósítások írták, ellopta a show-t azzal, hogy őt is elvitték a rendőrök. (Az, hogy egy volt miniszterelnököt visznek el, már a nemzetközi média ingerküszöbét is elérte.) 

Aztán csatlakoztak az MSZP-sek, közülük is előállították többek között Ujhelyi István házalelnököt, Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezetőt, Lendvai Ildikót és Nyakó Istvánt. Sőt, volt, aki önként szállt be a rendőrautóba.


Eközben az ülésteremben a Fidesz és a KNDP képviselőinek szavazataival, nagy többséggel átment az új választási törvény. A vitában Lázár János többek között azzal érvelt: a választókerületek újraszabását az Alkotmánybíróság írta elő, az átszabás szerinte „arányos és igazságos”.

Este tüntetést rendezett az LMP a parlamenttel szemben, ezen több ezren vettek részt, a választójogi törvény és a stabilitási törvény ellen tiltakozva. És a képviselők előállításának híre is hevítette a hangulatot, igaz, eddigre már elengedték őket.

„Ma véget ért a demokrácia, és felsejlett a diktatúra. Ma már nem volt elég bemenni a parlamentbe, ezért új ellenállást hirdet az LMP” 

- mondta akkor Szél Bernadett.

„Az embereknek karácsony előtt egy nappal nem a téren lenne a helyük, de ezt nem ők, hanem a Fidesz akarta, amely egy sor fontos törvény próbál az ünnep előtt még megszavazni. Az LMP ezt nem tűri tovább” - mondta.


A tüntetés hivatalos vége után nagyjából ezren a Kossuth téren kezdték gyalázni a szavazások után hazainduló képviselőket. Zengett a hazaárulózás, és a demokráciát!- kiabálás. A parlamentből távozó képviselők ezt hallgatva szálltak be autóikba, és hajtottak el.

A választási rendszer kérdése aztán egyre inkább eltűnt a közéletből. Újságcikkekben, tévévitákban és elemzésekben még elő-előkerült, de a nagyközönség igazán csak a 2014-es választási eredmények kihirdetése után eszmélt, amikor az új rendszernek köszönhetően a Fidesz kevesebb szavazóval szerzett kétharmadot, mint amennyivel 2002-ben és 2006-ban veszített. A témában még egy nekibuzdulás volt, idén a Közös Ország Mozgalom dolgozott ki egy törvényjavaslatot az arányos rendszerről. Ez a javaslat az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elé is került, a Fidesz viszont lesöpörte az asztalról (bár a kamupártok indulási kedvét elvevő részt átvették belőle).

És ugyan a Közös Ország korábban azt ígérte, polgári engedetlenségi akciókkal fognak küzdeni a rendszer átalakításáért, ebből semmi nem lett.

2018-ban így végül ismét abban a rendszerben fogunk szavazni, amit az elfogadás első napján kísért a legnagyobb tiltakozás, aztán a magyar társadalom csendben belenyugodott. Természeten nem önmagában ez a törvény magyarázza a NER pozícióját, de az biztos, hogy egyszer már jóval a valós támogatottsága feletti hatalmat biztosított a Fidesznek. A törvény megszavazásakor még együtt tüntető Szél Bernadett és Karácsony Gergely pedig már egymás ellen is harcolnak az összezsugorodott ellenzéki oldalon különböző pártok miniszterelnök-jelöltjeiként.