Itt a törvényjavaslat a választási rendszerről: senkinek sem járna több hely, mint amilyen eredményt elért

Megszületett a pontos törvényjavaslat-szöveg arról, hogyan alakítanák át a választási rendszert ellenzéki pártok. Az átalakítást a Közös Ország Mozgalom kezdeményezte, nyolc párt képviselői dolgoztak rajta, a parlament elé pedig az LMP, az MSZP, illetve az Együtt, a PM és a Liberálisok képviselői terjesztik.

A teljes törvényjavaslatot itt lehet elolvasni.

Ez csak az első oldal, a teljes törvény itt.

Mivel a szöveg még friss, mélységi elemzésre nem vállalkoznánk, de a legfontosabb pontjai közé ezek tartoznak:

  • megtartja az egyéni körzeteket és a pártlistát is, de egy párt legfeljebb olyan arányban lehetne jelen a parlamentben, amilyen arányban országosan a szavazatokat kapta (a Fidesz jelenleg a szavazatarányánál jóval nagyobb súllyal képviselteti magát, 44 százalékkal kaptak kétharmadot 2014-ben)
  • 110-110 mandátumot osztana ki választókerületi jelöltek és listák helyet alapján, kettőt pedig a határon túli magyarok szavazati szerint
  • 5-ről 4 százalékosra csökkenti a bejutási küszöböt
  • azt javasolja a törvény, hogy állítsanak fel egy kormánytól független bizottságot, ami kizárólag demográfiai adatok alapján rajzolná újra a körzeteket (a benyújtók szerint a mostani körzeteket a Fidesz politikai érdekei alapján húzták meg)
  • a javaslat szerint a pártlistán nem szerepelhet egymás után három azonos nemű képviselőjelölt - ez a magyar gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy a képviselők legalább harmadának nőnek kellene lennie
  • szigorítja a választáson induló szervezetek kampánytámogatás-visszafizetési kötelezettségét, ami az egyre szaporodó kamupártok kedvét venné el az indulástól.

A javaslat kidolgozásában részt vevő ellenzéki pártok korábban azt írták a közös nyilatkozatukban, megszüntetnék a (most a Fidesznek kedvező) győztesek kompenzációját, a manipulált választókerületeket, a korrupt kampányfinanszírozást, valamint a határon túli és a külföldön élő magyarok szavazati jogainak gyakorlásában lévő különbségeket.

A rendszer elmondásuk szerint a német és az új-zélandi rendszert idézi. Az elektor.hu elemzése (ami még nem a pontos törvényjavaslat-szöveg, csak annak vázlatos ismertetése alapján készült) arra jutott, hogy a rendszer arányos lenne. A mozgalmat elindító Gulyás Márton ebben a videóban mutatta be a javaslat lényegét.

A javaslat némi csúszással készült el, az eredeti tervek szerint már szeptember 20-án meg kellett volna születnie. Ez azért fontos, mert a Közös Ország Mozgalom közölte, ha október 23-ig nem szavazza meg a törvényjavaslatot a parlament, polgári engedetlenségi akciókat kezdenek. Így viszont a parlamentnek jóval kevesebb ideje marad, ezért megkérdeztük a mozgalmat, reálisnak tartják-e, hogy ennyi idő alatt döntés szülessen egy komplett választási rendszerről.

Azt mondták, ez attól függ, hogy látnak-e bármi nyitottságot a kormánypárt részéről arra, hogy tárgyaljanak erről. Ha nem látnak, vagy eleve elbukik a javaslat, és már parlament elé sem kerül, akkor el fogják kezdeni az akciókat. A mozgalom október 23-án az összes résztvevő ellenzéki párttal közösen akart demonstrálni, de mivel a pártok egyesével elkezdték lemondani azt, végül civil tüntetést tartanak.