• Kőbánya decemberben milliárdokat kapott arra, hogy felszámolja Budapest legdurvább gettóját, a Hős utcát.
• A több száz hátrányos helyzetű ember lakta környék leginkább a droghasználatról híres, pedig tele van gyerekes családokkal is, akiket ugyanúgy nehéz helyzetbe hoz a bűnözés.
• Kiderült, hogy az önkormányzatnak még fogalma sincs, hogyan kezdjen hozzá a telep felszámolásához, de nem is lesz egyszerű dolga.
• Szakemberek szerint az sem mindegy, hogyan csinálják: cserelakásra alapból nem mindenki jogosult, pénzt adni a legrosszabb döntés lenne, a lakók többsége pedig simán keresztbe tehet az egész felszámolásnak.

„Az épületek annyira tropák, hogy az hihetetlen. Nemrég volt egy gyulladás, amely azután lett, hogy az ELMŰ kijött és ellenőrzött egy vezetéket, amiben zárlat keletkezett, a lakó órájából kidőlt a láng, és felgyulladt a lakás. Ez bármelyikünkkel megtörténhet.”

Váradi Péter tíz éve lakik a családjával a hírhedt Hős utcai telepen, és furcsa kettősséget érez a lakóhelye iránt. Szereti a lakását, a szomszédainak megadja a tiszteletet, de a gyerekeit máshová viszi le játszani, a múltkor pedig arra jött rá, hogy míg ő meg a felesége összenéztek akkor, amikor a közelben pisztolylövést lehetett hallani, a gyerekeknek ez már fel sem tűnt.

Azt mondta, ő már készül arra, hogy a kőbányai önkormányzat elbontsa a két társasházból álló gettót. A nullás adósságú lakásbérlete miatt pedig cserelakásban reménykedik. Egy ugyanekkora, ugyanilyen állapotban lévő öröklakást szeretnék, se többet, se kevesebbet” - mondta.

Egyelőre azonban fogalma sincs, mit fog kapni, az önkormányzattól ugyanis Váradi szerint semmilyen információt nem kapnak arra nézve, hogyan és mikor fog megtörténni a hányattatott sorsú társasházak lebontása.

A Hős utcai telepfelszámolás akkor került belátható közelségbe, miután 2017 decemberének utolsó napján kormányhatározat jelent meg arról, hogy Kőbánya 2,1 milliárd forintot kap a telep rendezésére. Ez pont ugyanannyi, mint amennyiről Kovács Róbert polgármester korábban azt mondta, ennyire lenne szüksége az önkormányzatnak a telep felszámolásához. A polgármester ezután a Magyar Nemzetnek szűkszavúan elmondta, hogy Kőbánya már évek óta készül a telep lebontására, amelynek során nekik az önkormányzati lakásokban élőkről kell gondoskodniuk, cserelakás-ajánlatot viszont csak az együttműködő lakosok kapnak. A magánkézben lévő lakások kiváltásáról pedig egyenként fognak leülni a lakókkal egyeztetni.

Kovács azt is hozzátette, hogy a 2,1 milliárd forint felhasználásáról az önkormányzat várhatóan januárban állapodik meg a kormánnyal.

A megállapodásról azóta nem jött hír, egy civil egyesületnek szerdán küldött levelében pedig Kovács lényegében azt írta, hogy még csak most kezdnek gondolkodni azon, hogyan használják fel a pénzt.

A polgármestert a Hős utcában működő Kontúr Egyesület hívta előadni arról, mi lesz a közeljövőben a teleppel. Kovács a meghívást azzal utasította vissza, hogy “a kőbányai önkormányzat részére nyújtott állami támogatás felhasználásának feltételei még nem meghatározottak, azok kialakítása csak most kezdődik”. Ezért nincs lehetősége beszámolni a Hős utcai telep felszámolásának részleteiről.

A beszélgetésen azonban nélküle is előadott több szakember is, akik arra figyelmeztettek, hogy a Hős utcai telep felszámolása egyáltalán nem lesz könnyű, a problémákat pedig a házak ledózerolása nem fogja eltüntetni

Azt sem vallják be, hogy ott élnek

A Hős utcai két társasház 300 lakásában közel 600 ember él. Vagy nem, a pontos lakószámot ugyanis nagyon nehéz meghatározni: a Hős utcában elképesztően nagy a fluktuáció, jönnek mennek az emberek, akik egy sor különböző jogviszony keretében élnek a teljesen lelakott, pár tíznégyzetméteres lakásokban.

Az, hogy az egész szegénytelepnek milyen bonyolult az összetétele, az az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium 2015-ös felméréséből derül ki, amit a Kontúr Egyesület felkérésére készítettek. Erről az egyik kutató Szeitl Blanka beszélt részletesebben, ők a kutatás keretében 243 lakót értek el, és arra jutottak, hogy

• a Hős utcában rengeteg a gyerek, közel 38 százaléka az ottlakóknak.
• sok lakó maximum az általános iskolát végezte el (miközben találkoztak felsőfokú végzettségűekkel is).
• sokuknak a rokonai is ott élnek.

És rengetegen költöznek ki-be.

A megkérdezett lakók harmada mondta azt, hogy másfél éve költözött a telepre, sokan ráadásul visszatérők: elmentek vidékre, vagy más kerületekbe lakni, aztán egy idő után visszaköltöztek. Az önkormányzati bérlakásokban a kilakoltatások miatt cserélődnek a lakók, a magánlakásokban pedig az albérlő-változások miatt.

Az önkényes lakásfoglalókról (akik csak úgy beköltöznek egy-egy szabadon álló lakásba) pedig akkor még szó sem volt, velük a kutatók jellemzően még beszélgetni sem tudtak, hiszen ők még azt sem vállalták, hogy ott élnek, helyette arra hivatkoztak, hogy vendégségbe jöttek.

Azt ráadásul több előadó is megemlítette, hogy rengeteg Hős utcai lakó eleve más, már felszámolt budapesti szegénytelepről érkezett Kőbányára, a legtöbben a VIII., a IX. kerület rehabilitált részeiről.

Azaz a most kiköltözetésre váró lakók egy jó részét az elmúlt években valamilyen módon már kiköltöztették valahonnan máshonnan, és kényszerűségből, valószínűleg a rokoni kapcsolataik miatt érkeztek a Hős utcába.

Van, akit csak úgy kidobhatnak a telepről

A folyamatosan ki-be költöző lakók miatt még azt is nehéz meghatározni, hogy egyáltalán kik élnek jelenleg a telepen. Ami pedig ennél is nehezebbé teszi a szegénytelep felszámolását, az a sok különböző lakhatási jogviszony. Erre Győri Péter szociológus hívta fel a figyelmet, aki szerint a telep sok szempontból nagyon különleges.

Például azért, mert két társasházról van szó, ahol a lakások fele magántulajdonban van.

Ízlelgessük kicsit ezt a mondatot. A kőbányai önkormányzat lényegében kész tényként beszél két teljes társasház lebontásáról, amely lakásainak a fele (148 lakás) magántulajdonban van. Azaz nem az államé, nem az önkormányzaté, hanem magánszemélyeké.

“Ki dönt arról, hogy lebontson egy társasházat? Ez nem egy megmaradt önkormányzati bérlakástömb” - mondta Győri. Ezeknél a lakásoknál az önkormányzatnak egy vételi ajánlatot kell tennie, a tulajdonosnak pedig a szabad akaratából kell eladnia a lakását az önkormányzatnak.

Ráadásul a 148 tulajdonos közül 2016-ban csak 31 olyan volt, akik nem rendelkeztek valamilyen hátralékkal. Ja, és a társasházaknak maguknak is van adóssága.

Tudják mennyi? A 2016-os statisztikák szerint 231 millió forint, ami a közüzemi számlákból és a közös költség-tartozásokból jött össze.

Az önkormányzatnak ezeket mind rendeznie kell a felszámolás során. Csak ezután jönnek az önkormányati lakásokat bérlő lakók, akiknek - ha határozatlan idejű jogviszonyuk - a törvény szerint megfelelő cserelakás jár. Azután pedig azok, akiknek semmilyen jogviszonyuk nincs, mert önkényes lakásfoglalónak, albérlőnek vagy szívességi lakáshasználónak számítanak. Nekik a törvények alapján semmilyen kompenzáció sem jár, Győri szerint az ő érdekükben lobbiznia kell majd a civil szervezeteknek. “A minimum cél az lehet, hogy elhelyezzék őket, de joguk nincs semmire sem” - mondta.

Bármit, csak ne pénzt!

A szakértők az előadások során több olyan tényezőt is felsoroltak, amelyek zűrzavart okozhatnak egy ilyen telepfelszámolás során. “Jellemző, hogy a különböző jogokkal rendelkező lakók ilyenkor összezavarodnak” - mondta Győri Péter. Nincsenek tisztában azzal, hogy kinek mi jár a törvény alapján. Ennek ugyanis egyénenként kell utánajárni.

Ráadásul Győri szerint hiába jogosult valaki például cserelakásra, azt semmilyen törvény nem mondja ki, hogy jobb körülmények közé kell őt költöztetni, bár a szociológus hozzátette, hogy érdemes ezért küzdeni. “Vigyázni kell, hogy ne kerüljenek sokkal rosszabb helyzetbe, de sokkal jobba sem fognak” - mondta.

A másik dolog pedig, amire a szociológus szerint nagyon kell vigyázni, hogy a kompnezációt a családok ne készpénzben kapják meg.

“Akkor hajléktalanok lesznek, lehet előbb elmennek vidékre, és csak utána, de végül azok lesznek” - mondta.

Pénzbeli kiváltást szerinte csak akkor érdemes csinálni, ha a lakók rögtön bemutatnak egy adásvételit arról, mit vennének a pénzből. ‘Akkor legalább abban a pillanatban lesz egy lakásuk” - mondta.

Győri azt is felvázolta, hogy a családokra simán rájárhatnak a telepfelszámolás előtt “befektetők”, aki bagóért megvásárolhatják a lakásaikat, hogy aztán az önkormányzatnak majd velük kelljen egyezkedni. “Lekasszálják a kártérítést, amit ők kaphatnának” - magyarázta.

A szociológus szerint jó hír az, hogy az a kétmilliárd forint, amint a kormány belengetett, annak elégnek kellene lennie arra, hogy a családokat még a jelenlegi budapesti ingatlanpiaci helyzetben is megfelelően kiváltsák, és normális lakhatásuk legyen.

Újra elbontják a fejük fölül a lakásokat

A hirtelen jött állami pénz azonban így is szokatlannak számít, ilyen célzott támogatást a kormány nem szokott adni. Az elmúlt években működő magyar telepfelszámolási programok is mind uniós pénzekből valósultak meg. “Az állam adott kétmilliárd forintot, hogy kezdjenek valamit a Hős utcával. Ez nem tipikus, az állam nem szokott ennyi pénzt ilyen koncentráltan adni” - mondta Jelinek Csaba szociológus.

Jelinek szerint a bőkezűség oka egyértelműen az, hogy az elmúlt évben tele volt a Hős utcával, és az ott uralkodó állapotokkal a sajtó, főleg a helyi droghasználattal és a közbiztonsági problémákkal.

“Akkor mit kell csinálni? Meg kéne szüntetni, mert zavarja a városban élőket” - mondta.

Szerinte a Hős utcaiak drogozása egyszerű stigmatizáció, és az egész csak arra jó, hogy ne kelljen a rendszerszintű problémákkal foglalkozni, hanem elég legyen rámutatni egy telepre, és azt megszüntetni.

Pedig szerinte nem véletlen, hogy a Hős utca kialakult:

• Szerinte 89 óta nincs egységes országos lakáspolitikai koncepció, amely figyelembe venné a társadalmi egyenlőtlenségeket.
• A lakáspolitikának nincs gazdája a kormányon belül, több minisztérium több osztályához tartozik.
• Az önkormányzati bérlakások nagy részét az állam privatizálta, így beavatkoznia is nehezebb.
• A jelenlegi lakáspolitika pedig szerinte a felső- és a középosztályt támogatja (például a CSOK-al).

“Az alul lévőket olyan terekbe próbálják szorítani, ahol nem láthatóak” - mondta. Szerinte végsősoron a Hős utcába is így kerültek a lakók: a VII., a VIII. és a IX. kerületből, amikor az ottani negyedeket felújították.

“Most újra elbontják a fejük fölül a lakásokat, és ki tudja, milyen térbe kerülnek ezután?”