A dán „mjölnerparkiak” szerint amit a baloldali vezetésű kormány csinál az diszkrimináció, és készek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.
A dán „mjölnerparkiak” szerint amit a baloldali vezetésű kormány csinál az diszkrimináció, és készek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.
Az állandóan nácikomcsizó műsorvezető megfejtette, miért írta meg a történész, hogy Bayer nagyapja nácikomcsi volt: „Azért, mert harc van. Háború van. Küzdelem van. A szuverenisták, a nemzetállam hívei, a kurucok, illetve a globalisták, a nemzetállam elárulói, a labancok között.”
A történész Bayer Zsolt élethazugságai címmel közölt videójában arról is beszél, hogy Bayer nagyapja tanította be a hüvelyi motozást a kiskőrösi gettóban.
Ki volt Szegő Hanna, ki azon kevesek közé tartozott, aki túlélte a XII. nyilasokkal való találkozást? Hogy vették el tőle előbb a hazáját, majd a szüleit, végül a szerelmét, és hogyan alakult „második élete”?
Teljesen szokatlan, hogy az állam hirtelen kétmilliárd forintot adjon egy gettó felszámolására, a Hős utcai házak lebontása azonban még így sem lesz egyszerű. Az önkormányzatnak ráadásul még fogalma sincs róla, hogyan fogjon hozzá.
A budapesti gettó felszabadulásának évfordulóján beszélt erről a főpolgármester.
Nagy kérdés, hogy mihez kezd vele a kőbányai önkormányzat.
Bye-bye Szása – halott vagy haver! A kilencvenes évek magyar popvilágának ismeretlen mélységei tárulnak fel.
Sötétedés után már csak csoportosan mernek az utcára menni, annyi a tűzharc a környéken.
Az egyik munkás fedezett fel egy rést a falban, csavarhúzóval kifeszítette, és ott volt egy üreg, dugig rakva 61 kilónyi teleírt papírral.
Kriza Ákos azt mondta, ebben a küzdelemben nincs visszaút, sosem fognak azoknak a pártjára állni, akik nem tartják be a jogszabályokat, és hosszú évek óta nem fizetik a bérleti és közüzemi díjakat. Közben romák továbbra is tüntetnek a Városházával szemközti téren.
1,5-2 millió forintot kapnak önkormányzati bérlakásukért cserébe a benne élők, ha városon kívülre költöznek.
A Nógrád Megyei Levéltár digitális archívumában több száz 1943-1945-ös dokumentum található, ami bemutatja, hogy egyetlen megyében is rengeteg magyar ember nagyon aktív volt, amikor a minden joguktól megfosztott zsidók vagyonát kellett elkobozni. Volt, aki önként jelentkezett zsidó könyvek zúzdába küldésére, más arra panaszkodott, hogy egy elhurcolt zsidó lova a nyakán maradt. Az elhurcolt Fischer Mór kapott egy levelet, hogy a következő hónapban alperesként jelenjen meg egy tárgyaláson.