Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter határozottan elítélte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni Molotov-koktélos támadást vasárnap a Twitteren közzétett bejegyzésében. Az ukrán diplomácia vezetője „szégyenteljesnek” minősítette az incidenst, és határozottan elítélte azt.

Vjacseszlav Kirilenko ukrán miniszterelnök-helyettes szintén a Twitterre azt írta, az incidens mögött Moszkva áll. Szerinte a Kreml érdeke, hogy viszályt szítson Ukrajna és nyugati szomszédai, konkrétan Magyarország és Lengyelország között.

Tavaly tavasszal Lengyelországnak a nyugat-ukrajnai Luck városában lévő konzulátusának épületébe lőttek bele ismeretlen elkövetők gránátvetővel. Az akkori támadásban személyi sérülés nem történt, de a tetőtéri helyiségnek, amit találat ért, kitörtek az ablakai, és fölötte beszakadt a tetőszerkezet. A támadás után közel egy hétig zárva tartott Lengyelország minden ukrajnai külképviselete.

Bohdan Adrijiv, Ungvár polgármestere a városvezetés hivatalos honlapján kommentálta a KMKSZ irodáját ért támadást. Követelte, hogy a hatóságok mielőbb derítsék fel, kik voltak az elkövetők. Szerinte provokátorok követték el a támadást, bizonyos erők arra törekednek, hogy konfliktust provokáljanak a többnemzetiségű, multikulturális Ungváron. Szerinte ezek az erők nem járnak sikerrel, mert a kárpátaljai város mindig is a tolerancia és az egység jelképe volt Ukrajnában.

Ismeretlen elkövetők vasárnap hajnalban dobtak gyúlékony folyadékot tartalmazó palackot a KMKSZ ungvári székházára. Az épületben komolyabb kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt.

A magyar külügyminisztérium közleményben elítélte el a támadást. „Elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy mielőbb találják meg az elkövetőket, és derítsék fel, hogy mi motiválta őket tettük elkövetésekor” – írták.

Ukrajnának jelenleg feszült a viszonya Magyarországgal a tavaly elfogadott új oktatási törvény miatt, ami előírja, hogy 2020-tól kezdve a kárpátaljai magyar nemzetiségű iskolák az 5. osztálytól térjenek át az ukrán nyelvű oktatásra a tantárgyak többségében.

Lengyelországgal Ukrajnának elsősorban a II. világháborús események megítélésében támadt konfliktusa. A héten a lengyel alsóház, a szejm után a parlament felsőháza is elfogadta azt a törvényt, ami egyebek mellett büntetni rendeli az ukrán nacionalista ideológiák terjesztését, ami heves tiltakozást váltott ki a kijevi vezetés részéről. Korábban már konfliktust okozott a két ország kapcsolataiban az, hogy a lengyel szejm 2016 nyarán határozatot fogadott el, amiben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943-ban elkövetett volinyi (volhíniai) mészárlást, aminek megítélése körül továbbra is vita van az ukrán és a lengyel történészek között. (MTI)