Hétfőn dönti el a Fidesz, hogy a választás után kilakoltathatnak-e gyerekes családokat

  • Miközben közel háromszáz önkormányzati bérlakás áll üresen, a két súlyosan beteg gyermekét nevelő édesanyát kitették otthonából (2014)
  • Felakasztotta magát a mozgássérült férfi, mert kilakoltatták volna (2015) 
  • Háromszor annyi embert lakoltattak ki idén, mint ez elmúlt években (2016)
  • Kéthetes csecsemővel rakták utcára a devizahiteles családot (2017) 

Az országgyűlés megakadályozhatja, hogy 2018-ban is ilyenek legyenek a hírek. De ahhoz kellenek a fideszes szavazatok is.

„Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa”

Ezzel az Orbán-idézettel indította idei kampányát A Város Mindenkié (AVM). A miniszterelnök ezt tavaly mondta a parlamentben, amikor a Jobbik a devizahitelesek helyzetéről kérdezte, és a kilakoltatások elhalasztását kérte. Orbán a válaszában azt mondta a jegyzőkönyv szerint:

„Miután kiterjesztettük a kilakoltatás tilalmát, ezért most senkit sem fenyeget semmifajta kilakoltatás, és az eddigi időszakban, a mögöttünk hagyott években mindig meg tudtuk akadályozni, hogy Magyarországon tömeges kilakoltatás történjen. Az önkormányzatokkal mindig együttműködtünk, és minden olyan családnak, amely el kellett hagyja az otthonát, az önkormányzatokon keresztül találtunk megoldást.”

A Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak alighanem elfelejtettek szólni erről, mert decemberi összesítésük szerint 

2017-ben 3636 kilakoltatást foganatosítottak, ami még a 2016-os, rekordnak számító 3100-hoz képest is jelentős növekedés.

A hajléktalanok érdekvédelmi szervezete, az AVM álláspontja az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog, ezért senkit nem lenne szabad utcára rakni, amíg nem biztosított a lakhatása. De a kampányuk ennél jóval visszafogottabb célt tűzött ki, mintegy első lépésként a távoli cél felé: a gyerekes családok védelmét. Azt szeretnék, ha „törvény garantálná Magyarországon, hogy gyerekes családok soha többé ne kerülhessenek az utcára kilakoltatás következtében”.

A Város Mindenkié kampányindító sajtótájékoztatója a parlament előttFotó: Csoszó Gabriella/AVM

Mert bár sokan azt hiszik, hogy „gyerekeket nem lehet utcára rakni”, de a valóságban ezt semmi nem garantálja. A helyzetet súlyosbítja, hogy bár a törvény szerint a „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”, de az ombudsman jelentése szerint ez bevált gyakorlat. És ahogy azt Misetics Bálint aktivista írja a hvg.hu-n ma megjelent írásában:

„Kevés dolog írja le annál jobban a magyarországi közállapotok kegyetlenségét és abszurditását, mint amikor a kilakoltatás előtt álló gyermekes családokat a gyermekvédelem vagy éppen a helyi önkormányzat azzal fenyegeti, hogy »el fogják venni tőlük« a gyerekeket – és így a bajba került családoknak éppen azok elől az állami szervek elől kell menekülniük és elrejtőzniük, amelyek a védelmükre és megsegítésükre lennének hivatottak.”

Merthogy az önkormányzati törvény már most is tartalmazza, hogy az önkormányzatoknak feladata a „hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”.

Jön a tavasz – és a választás

Az AVM hat legfontosabb szakpolitikai javaslatát hat párt biztosította támogatásáról egy októberi rendezvényen: a DK, az Együtt, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd. A kormány a maga részéről annyit tett, hogy 

a szokásos téli kilakoltatási moratóriumot meghosszabbította a választás utánig, április végéig.

A „gyermekes családok hajléktalanságának a megelőzéséhez szükséges egyes törvénymódosításokat” hétfőn közösen nyújtották be az Együtt, a Párbeszéd és az LMP képviselői, miközben a Momentum parlamenten kívül szurkolt. A törvény lényege, hogy az önkormányzatok legyenek kötelesek „elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak, önkormányzati bérlakások és lakáshiteles ügyek esetében pedig már a kilakoltatás bírósági elrendelését is megtiltja abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.”

A Város Mindenkié és az ügyet támogató politikusok sajtótájékoztatója a kőbányai önkormányzat által lebontásra ítélt Bihari utcai lakóház udvaránFotó: AVM

A cél az, hogy már a moratórium lejártakor, május elsején életbe lépjen az új szabályozás. Ehhez viszont gyorsított eljárásban kell volna tárgyalni a törvényt, mert ennek hiányában már csak a választás után tudnák elfogadni, és így megindulhatnának a kilakoltatások. Ezt kezdeményezte Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője a Parlament házbizottságának mai ülésén. 

Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő a házbizottság ülése után azt mondta, hogy ma nem született döntés, „mert a Fidesz-frakció ma kezdi a három napos ülését, és azt kérték, hogy legyünk egy picikét türelemmel”. 

A fideszesek azt ígérték, hétfőn döntenek arról, hogy a jövő héten a parlament elé kerülhet-e a törvénymódosítás.

;