Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító EU-s kezdeményezés ellen – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását, a bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni – mondta.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, és fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek meg a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Elmondta, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat.

A kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros – mondta. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szemben álló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7000 hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban.

Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely (turista- és vadászház) újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkorona-ösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben – mondta. Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét – mondta Fazekas.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is. A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését.

George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek. (MTI)