Megkérdezték a kormányt, hogy hányan haltak meg kihűlés miatt ezen a télen. Ami ezután történt, arra senki nem volt felkészülve
2018 január 31., 20:39
Az állam baromira titkolja, hányan fagynak halálra az országban
- Évente több száz ember fagy halálra az országban az utcákon, vagy az otthonában.
- A 2017-es és a 2018-as számokat azonban hivatalosan senki sem árulja el.
- Rétvári Bence a parlamentben 2016 óta kerüli a válaszadást, pedig azóta ötször is kérdezték erről.
- A rendőrség pedig arra hivatkozik, hogy nem tudják az adatokat, pedig korábban már többször is elmondták.
Január végén elképesztő levélváltásról számoltunk be. Korózs Lajos MSZP-s képviselő a parlamentben írásbeli kérdést nyújtott be Balog Zoltán miniszternek, és azt akarta megtudni, mennyien haltak meg kihűlés miatt ezen a télen.
A miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt egy olyat, amelyre senki sem számított.
13 bekezdésen keresztül magyarázta, hogy a kormány mennyire szuper ellátást nyújt a magyar szegényeknek, két bekezdésen keresztül taglalta, mennyire hiteltelen ebben a témában Korózs Lajos, és eközben egyetlen szót sem vesztegetett a kérdés megválaszolására. Így a háromoldalas válaszból csak az nem derült ki, hogy mennyien fagytak halálra az országban.
Na, Korózs Lajos azóta újra megkérdezte Rétvárit ugyanerről, az államtitkár pedig kedden válaszolt is: és megint nem írt egy szót sem a halálesetek számáról.
Ráadásul a helyzet az, hogy a titkolózást Rétvári nem idén kezdte, sőt, lassan két éve nem lehet kiszedni belőle, hányan fagytak halálra az országban. És nem csak belőle, hanem már egy ideje a rendőrségből sem.
Korózs Lajos tavaly januárban ugyanígy megkérdezte, hogy hányan fagytak halálra a télen. Rétvári pedig visszafogottabban ugyan, de ugyanígy nem válaszolt, helyette három oldalon keresztül írt a magyar szociális ellátórendszerről. Korózs ezt nem hagyta annyiban, beadta a kérdését megint, azzal a felütéssel, hogy “megtenné, hogy válaszol a kérdéseimre?! Rétvári pedig megint nem mondta meg, hányan fagytak meg az országban.
Mit gondolnak, 2016-ban is volt ilyen? Hát persze, hogy volt, csak akkor nem januárban, hanem novemberben! Korózs akkor azt kérdezte, “mennyi embernek kell még halálra fagynia, hogy a kormány végre belássa, hogy nem elégséges a lakhatási problémákra fordított állami források mértéke”? Emellett pedig fel is emlegette, hogy még csak akkor kezdődött a tél, de a híradók szerint már hét ember fagyott meg. Rétvári akkor sem tért ki egy szóval sem arra, hogy az államigazgatás adatai szerint hány embert érint az országban a kihűlés.
Mindez azért fontos, mert az állam, sőt Rétvári Bence maga is tudja, vagy legalábbis utána tud nézni a tél miatt halálra fagyott emberek számának.
2016 augusztusában (azaz a nyári forróság közepén) például az államtitkár még tudott erre a kérdésre válaszolni. Akkor a szintén szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdezett rá ugyanarra, mint amire később Korózs Lajos.
Az államtitkár félig akkor is elsumákolta a válaszadást, ugyanis csak a közterületen megfagyott emberek számát árulta el, pedig a fagyhalálok egy nagy része nem az utcán történik, hanem otthon.
Rétvári akkor azt írta, 2015 és 2016 telén 30 hajléktalan ember fagyott halálra a rendőrség adatai alapján (ennek később még lesz jelentősége). A valós szám azonban ennél jóval magasabb lehet. Összehasonlításképpen, egy évvel korábban, tehát a 2014-2015-ös télen 71 ember halt meg kihűlés miatt. Ezt onnan tudni, hogy (szintén Bangóné Borbély Ildikó kérdésére) a Belügyminisztérium akkor még hajlandó volt megválaszolni ezt a kérdést.
Azóta viszont hiába kérdezik a képviselők, előbb egy részadatot kaptak, aztán már semmit, végül az államtitkár még ki is oktatta őket.
Egyáltalán nem mindegy, hányan fagynak halálra
A helyzet az, hogy nem csak az ellenzéki képviselőknek nehéz hozzájutni a kihűléses halálesetek aktuális adataihoz, hanem a civil szervezeteknek és az újságíróknak is. Az adatokat azért is nehéz összeszedni, mert több különféle adatbázis is létezik a fagyhalálról, amelyek között akár átfedések is lehetnek, és némelyik elég lassan frissül. A KSH például évente készít egy táblázatot a halálozási okokról, ebben szerepel egy olyan ok, hogy “a túlságosan nagy hideg hatásai”. E szerint 2015-ban 168, 2016-ban viszont már 238 embert ölt meg a hideg az országban. 2017-es adatok még nincsenek.
A kérdéskör egyik legilletékesebb szereplője, a rendőrség azonban már egy ideje hallgat a legaktuálisabb számokról. A Város Mindenkié csoport (AVM) tavaly március óta próbálja megtudni a rendőrségtől, hogy 2012 és 2017 között hány ember halt meg kihűlés következtében, eredménytelenül. Végül beperelték az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy adják ki az adatokat.
“A kihűléses halálesetek száma azért fontos, mert ez egy civilizációs halál. Ma, 2018-ban Magyarországon, illetve Európában embereknek már nem kellene meghalnia azért, mert túl nagy hideg van” - mondta a 444-nek Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenki csoport aktivistája. Hozzátette, hogy ez egy olyan halálforma, amely csak azért létezik, mert az embereknek nincs egy olyan biztonságos környezetük, amely megvédené őket a hidegtől.
“A fagyhalál egy nagyon szélsőséges megnyilvánulása a szociális háló hiányának, amely ma Magyarországon egyre súlyosabb probléma” - mondta.
Ráadásul a korábbi adatok szerint még csak nem is az utcán élő hajléktalanokat érinti a kihűlés a leginkább, hanem azokat, akik képtelenek megfelelően felfűteni a saját házukat, és otthon fagynak halálra (róluk itt olvashat bővebben). “Ezeket a problémákat megfelelő lakáspolitikával lehetne kezelni” - mondta Udvarhelyi Tessza.
A szervezet 2012 novemberében kérte ki utoljára a kihűléses halálesetek számát. Akkor pedig a rendőrség válaszolt is az adatkérésükre több évre visszamenően is. Ebből kiderült például, hogy 2012-ben novemberig 86 ember fagyott halálra Magyarországon, a legtöbben a saját lakásukban.
A szervezet 2017-ben ugyanezeket az adatokat szerette volna megtudni a rendőrségtől, de falba ütköztek. A rendőrség ugyanis azt válaszolta nekik, hogy ilyen adatok nincsenek a birtokukban. Erre újra feltették a kérdést, kissé részletesebben, de arra sem kaptak választ, majd még egyszer, végül beperelték a rendőrséget.
Az ORFK a válaszaiban, és a perbeli beadványában is arra hivatkozott, hogy a rendőr-főkapitányságnak fogalma sincs arról, hogy az egyes rendőrkapitányságok milyen kihűléssel kapcsolatos ügyekben járnak el, így azokról nem is tudnak összesített adatokat küldeni. Majd egy mondattal később megjegyezték azt is, hogy amúgy a megyei rendőrkapitányságok sem tudnak válaszolni erre a kérdésre, mert nem vezetik kifejezetten azt, hogy valaki kihűlés miatt hal-e meg,
így ha van is valamiféle adatuk erről, az szerintük “nem alkalmas a nyilvánosság tájékoztatására”, sőt, téves következtetéseket lehetne levonni belőlük, ezért nem is adják oda.
Mindez azért nehezen érthető, mert az AVM 2012-es kérdésére a rendőrség még kiadta ezeket az adatokat, a belügyminiszter 2015-ben még a rendőrségi nyilvántartásra hivatkozva közölte, hogy 71 ember fagyott halálra télen, és 2016-ban, az utolsó érdemi válaszában még Rétvári Bence államtitkár is az ORFK adataira hivatkozott.
A rendőrség azonban tavaly óta nem ad ki adatokat arról, hány ember fagy halálra Magyarországon.
A hvg.hu tavaly márciusban arról írt, hogy az adatkérésüket válaszra sem méltatták. A Népszava idén januárban próbálkozott megtudni Belügyminisztériumtól és a rendőrségtől a halálra fagyott emberek számát, de azt írták, nem kaptak választ a kérdéseikre.
Az egyetlen szervezet, amely idén télen közölt számokat a halálra fagyott emberek számáról, az a Magyar Szociális Fórum nevű érdekvédő szervezet (ők legutóbb azt állították, hogy 149 ember fagyott halálra idén télen az országban). Azt azonban nem tudni, hogy ők honnan szerzik az adataikat. Megkérdeztük Simó Endrét, a szervezet vezetőjét, ő azt mondta, hogy tavaly télen még tudtak adatokat szerezni a rendőrségtől, idén azonban már nem. Hozzátette, hogy a jelenlegi adataik az államapparátustól származnak, de nem kívánta részletezni, hogy pontosan honnan. Azaz valószínűleg nem hivatalos adatkéréssel szerzik azokat.
Az a döntés született, hogy nem mondanak semmit
Az AVM és az ORFK közötti adatpernek most kedden volt az első tárgyalása. Itt az AVM képviselője azzal érvelt, hogy a rendőrségnek tudnia kell a kihűlések számát, ugyanis külön a rendőrségen belüli utasítás van arra nézve, hogy az egyes rendőrkapitányságoknak minden hónapban jelentést kell küldenie az ORFK-nak a közterületeken és egyéb helyeken kihűlés miatt meghalt hajléktalanokról, valamint a kihűlés miatt elhunytakról.
A rendőrség képviselője erre azt mondta, hogy ha az AVM erre az utasításra hivatkozva adna be újra adatigénylést, azt meg tudnák válaszolni. Ezt a bíró nem igazán értette, és azután érdeklődött, hogy ha mégis vannak adataik, akkor miért nem küldték el azokat legalább részben az adatigénylésre válaszul. Erre az ORFK jogi képviselője nem tudott egyértelműen válaszolni,
végül azt mondta, hogy valamiért ez a döntés született.
Amellett azonban továbbra is kitartott, hogy olyan formában nem tudnak a kérdésekre válaszolni, amilyen formában azt az AVM kérte. Az érdekvédő szervezet képviselője szerint azonban a rendőrség a korábbi adatkérelmeiket is következetesen visszautasította, és egyáltalán nem járt el jóhiszeműen.
Az első tárgyalási nap végül azzal zárult, hogy a bíró felszólította a rendőrséget, hogy írják össze, milyen adatokat tudnának kiadni az AVM-nek, a szervezet pedig azután konkretizálhatja, hogy ezek közül mikre tart igényt.
Addigra azonban, mire ez lefut, már újra nyár lesz, és perzselő hőség. Szerdán megkérdeztük mi is a rendőrséget, hányan haltak meg az elmúlt években kihűlés következtében az országban. Szinte azonnal válaszoltak, és az Emberi Erőforrások Minisztériumához irányítottak minket. Így elküldtük a kérdéseinket oda is.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.