A keletiek a feltételekhez kötött pénzt, a nyugatiak a brit tagdíj kipótlását nem fogadják el

Hamarosan kezdődik Brüsszelben az EU-s országok vezetőinek csúcstalálkozója, ahová nem hívták meg a brit miniszterelnököt, mert az EU jövőjéről lesz szó. Itt írtuk meg, hogy pontosan miről vitatkoznak majd, a lényeg hogy a 2020 utáni költségvetés és a 2019-es európai választások szabályai a két fő téma.

A csúcs előtt mindenféle kiscsoportos találkozókat tartottak. Volt V4-es megbeszélés, volt északiak és baltiak megbeszélés, és közösen állt ki a sajtó elé a német kancellár, a francia elnök és az olasz miniszterelnök. 

Még csütörtök este a belga kormányfő külön vacsorán fogadta a spanyol, az ír, a szlovák, a finn, a luxemburgi, a bolgár, az olasz és a portugál miniszterelnököket, majd amikor a holland sajtóban botrány lett abból, hogy ők nincsenek meghívva, akkor hoztak egy széket a holland kormányfőnek is.

Amit eddig lehet tudni a péntek délelőtti nyilatkozatok alapján:

  • Hollandia, Ausztria és Dánia semmiképpen sem akarja emelni a tagdíjat, ami azt jelenti, hogy a brit kilépés miatt évi 13 milliárd euróval kevesebb jut majd mindenre. (Magyarország viszont emelést akar.)
  • Lengyelország nem fogadja el, hogy a jogállamiság betartásához kössék az EU-s pénzeket. (Magyarország sem fogadja el.)
  • Litvánia nem fogadja el, hogy a menekültek befogadásához kössék az EU-s pénzeket. (Magyarország sem fogadja el.)
  • Szlovénia és Hollandia nem fogadja el, hogy az európai pártszövetségek jelöljék az Európai Bizottság következő elnökét, és az EP-választáson dőljön el, hogy ki legyen Jean-Claude Juncker utódja. (Magyarország sem fogadja el, viszont a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt kifejezetten akarja.)

Mivel minden fontos kérdésben nagyon határozott ellenállást ígért már több miniszterelnök is, ezért arra van most nagyobb esély, hogy az EU költségvetése csökkenni fog, nem lesznek új feltételei a kohéziós pénzeknek, és nem az európai pártok mondják majd meg, hogy ki vezesse a bizottságot tovább.