Az ide küldött pénzről, meg általában Európa jövőjéről vitázik pénteken Orbán, Merkel, Macron és a többiek

Informális EU-csúcsot tartanak pénteken Brüsszelben, ami azt jelenti, hogy minden ország vezetője ott lesz, kivéve Theresa May brit miniszterelnököt. May azért nem lehet ott, mert az EU jövőjéről tanácskoznak majd, arról az időszakról, amikor a hivatalos menetrend szerint Nagy-Britannia már nem lesz az unió tagja. 

Az már más kérdés, hogy egyáltalán nem látszik még a Brexit reális menetendje, és olyan anyagok szivárogtak ki a napokban, ami alapján már Londonban sem gondolják komolyan a gyors távozást.

Két fontos témát beszélnek meg pénteken a kormány- és államfők:

  • Milyen legyen a 2020 utáni költségvetés?
  • Milyen szabályok szerint tartsák a 2019-es EP-választásokat, és hogyan válasszák meg az Európai Bizottság tagjait és elnökét?

Még több pénzt, feltételek nélkül

Az új költségvetéssel kapcsolatban a fenti közcímben foglaltuk össze a magyar kormány álláspontját. Vannak viszont akik mást akarnak.

Az első probléma, hogy a britek évi 12-13 milliárd eurót raktak be az EU költségvetésébe, ők voltak az egyik legnagyobb befizetők, és ez az összeg a következő költségvetésből hiányozni fog. Közben a tagállamok azt sürgetik, hogy kutatásra, határvédelemre, hadiiparra és más, eddig a közös kasszából alig finanszírozott dolgokra is menjen EU-s pénz. Vagyis kevesebből kellene többet költeni, ami nem lehetséges.

Az EU költségvetéséből most a legtöbb pénzt az agrártámogatásokra és a kohéziós támogatásokra költenek, utóbbiak azok az úgynevezett EU-s pénzek, amelyekből Magyarországra is rengeteg jött 2004 óta. A magyar kormány ragaszkodna ahhoz, hogy az eddigi juttatások ezután is járjanak.

Az Európai Bizottság sem akarna kisebb költségvetést, a mostani 1 százalékról 1,1 százalékra emelné a GNI-arányos tagdíjat. A magyar kormány egyenesen 1,2 százalékot javasol, az Európai Parlament költségvetési bizottsága pedig 1,3 százalékot. 

Magyarország jól járna minden emeléssel, mert hiába fizetne maga is többet, a teljes torta a jóval nagyobb befizetők miatt még sokkal nagyobb lenne, és mivel Magyarország az egyik legnagyobb felvevője a kohéziós támogatásoknak, ezért minden emelés tiszta nyereséget jelentene számára. 

Viszont vannak országok, amelyek nem akarnak az eddiginél többet fizetni. Ezek hangadója Ausztria, amelynek új jobboldali kormánya nem akarja, hogy a britek kiesésével elveszett pénzt a nettó befizetők dobják össze.

A pénteki csúcsra a bizottság különböző forgatókönyvekkel készült, megmutatva, milyen feladatokhoz mekkora költségvetés kellene. Választaniuk kellene a tagállamoknak először célokat, és utána elfogadni a hozzájuk rendelt költségvetési keretet.

Tusk, Orbán és Merkel a 2017 szeptemberi tallini EU-csúcson.Fotó: JANEK SKARZYNSKI/AFP

Feltételekkel

Németország, a legnagyobb befizető, benne lenne az 1,1 százalékban, vagyis a tagdíj emelésében, viszont Angela Merkel kancellár a csúcs előtt azt mondta, hogy a kohéziós pénzek kifizetését a menekültek befogadásához kötné. "A szolidaritás nem egyirányú utca" - jelentette ki, vagyis aki pénzt akar, az vállaljon feladatot is. Egy január végén keletkezett német javaslat pedig a menekültek szétosztásán túl a jogállami keretek betartását is feltételül szabná. Orbán Vikor válaszul azt mondta, hogy "az európai szolidaritásra nem a migránsok szétosztásánál, hanem a határok védelménél van szükség".

A német koncepció a magyar (és egyébként más keleti országoknak is, elsősorban Lengyelországnak és Csehországnak) teljesen elfogadhatatlan. Kérdés viszont, hogy a németek akkor is hajlandóak-e emelni a tagdíjukat, ha a keletiek nem mennek bele abba, hogy a költségvetési alkut összekössék a menekültkvótákkal.

A francia kormány állt elő a leginkább nyíltan azzal, hogy a kohéziós pénzek utalását kössék össze a jogállami normák számonkérésével. Vagyis ahol a kormány szétveri a demokráciát - Lengyelországról és Magyarországról van szó - attól el lehessen venni a pénzt. A magyarok és a lengyelek ebbe sem fognak belemenni. A megoldást az EP sem támogatja, viszont van egy olyan kiegészítésük a képviselőknek, hogy lehessen büntetni a jogállamot szétverő tagokat, csak ne így.

Létezik egy olyan javaslat is, amit a cseh igazságügyi biztos képvisel, hogy az a tagállam kapjon könnyebben kohéziós pénzt, amelyik elfogadja az EU-s ügyészség joghatóságát. Ezzel a csalásokat Brüsszel közvetlenül büntethetné, nem tudnák a helyi ügyészségek elkenni, mint például tette eddig a magyar ügyészség Orbán vejének korrupciós ügyében. Magyarország egyébként nem fogadja el az EU-s ügyész fennhatóságát.

Az is felmerült, hogy a bizottság félévente kiadott gazdaságpolitikai tanácsait (európai szemeszter) erősítsék meg azzal, hogy könnyebben vehessék el a pénzt attól az országtól, amelyik szembe megy a megfogalmazott a javaslatokkal. A magyar kormány biztosan a szuverenitásának csorbításaként élné ezt meg.

Van egy olyan elképzelés is, hogy az EU-s támogatások egy részét ne pályáztassák, hanem kapjanak az országok feladatokat, és ha teljesítik, akkor utólag kapjanak jutalmat érte. Például kitűznék azt a célt, hogy csökkenjen az iskolából kimaradók aránya Magyarországon, és ha a javul a statisztika, akkor egy nagyobb összeget utalnának. Ez az egyetlen reformjavaslat, amire információink szerint nyitott a magyar kormány.

Saját bevétel?

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is támogatná, hogy az EU a következő ciklusban adót szedjen, vagy legalábbis legyen valami közvetlen bevétele is, és innen pótolják a britektől kieső tagdíjat.

Az ötleteket között van, hogy az EU csippentsen le az áfából, vagy a társasági nyereségadóból, vagy a jegybankok pénzéből, vagy adóztassák meg az emissziókereskedelmet, vagy a pénzügyi szolgáltatókat, esetleg a digitális szektor cégeit. A tagállamok nem nagyon lelkesek az ötlettől, az EU-s intézmények viszont annál inkább azok.

A francia kormány ezen felül külön költségvetést akar az eurózónának.

Hogyan válasszanak?

2019 májusában EP-választások lesznek, és ezzel kapcsolatban is egy csomó újítás felmerült.

Például kérdés, hogy mi legyen azzal 73 képviselői hellyel, ami eddig a briteké volt. Az egyik változat szerint 27-et osszanak szét 14 olyan ország között, aminek nőtt a lakossága a legutóbbi mandátumkiosztás óta, a maradék pedig legyen az egyszer majd belépő balkáni országok (Szerbia, Montenegró) tartaléka.

Van azonban olyan elképzelés is, hogy az európai pártszövetségek állítsanak nemzetközi listákat, és e helyeket innen töltsék fel, ezzel is szoktatva az európai választókat a gondolathoz, hogy az EP-választás összeurópai ügy. A francia elnök nagyon szereti például ezt az ötletet, ám most aligha megy át, többek között azért, mert a hátra lévő időben képtelenségnek tűnik 27 országban módosítani a választási törvényt a rendszer legalizálásához. Viszont az összeurópai listaállítás 2024-es bevezetése napirenden lesz pénteken.

Ennél élesebb a vita arról, hogy megismételjék-e azt a 2014-es mutatványt, miszerint az EP-választáson győztes frakció delegálhatta az Európai Bizottság következő elnökét. A jelölteket már a választás előtt be kellene mutatni. Jean-Claude Juncker úgy lett bizottsági elnök, hogy az európai néppárt őt jelölte (pedig a tagok közül a Fidesz, vagy a Merkel vezette CDU sem őt támogatta). A szocialisták jelöltje egyébként Martin Schulz volt. 

2014-ben csak két miniszterelnök nem volt hajlandó elismerni ezt a rendszert: Orbán Viktor és David Cameron (akkori brit kormányfő), csak ők nem szavaztak Junckerre. Úgy gondolták, hogy a tagállamok vezetői nem adhatják át a jelöltállítás jogát az európai pártoknak, csak azért, mert az EP megzsarolta őket, hogy kizárólag a győztes frakció előzetes jelöltjét hajlandóak megszavazni. (A bizottsági elnököt a tanács jelöli, de a parlament egyetértésére is szükség van.)

Az EP most is erőlteti, hogy ismétlődjön meg a 2014-es rendszer, de egyáltalán nem biztos, hogy ez átmegy majd most is a tanácson.

Szinte kizárt, hogy átmenjen Jean-Claude Juncker tanácsi elnöknek az a javaslata, hogy 2019-től ugyanaz az ember legyen a bizottság és a tanács elnöke (utóbbi most Donald Tusk), és így egyetlen erős ember vezesse az EU-t. Ezt a tervet sok ország, így a magyar kormány is ellenzi.

Ahogy 2014-ben, úgy most is felmerült, hogy túl sok a biztos, felesleges, hogy minden országnak legyen egy embere a biztosi kollégiumban. Azonban a legtöbb ország azt sem tudja elképzelni, hogy évek teljenek el úgy, hogy nincs embere a testületben, úgyhogy kicsi az esély, hogy az ötlet éppen most menne át.