A vasárnapi hódmezővásárhelyi választás után csak keddig kellett várni arra, hogy újra megvalósuljon az ellenzéki összefogás: Hadházy Ákos LMP-s, Szilágyi György jobbikos és Harangozó Tamás MSZP-s képviselők elutaztak Kecskemétre, és ott együtt próbálták meg megszerezni a hivataltól azt az irattömeget, amely az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött városnak, és amelyben a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégéről tesznek megállapításokat.

Tiborcz cége, az Elios újította fel ugyanis egy sor magyar városban a közvilágítást, az OLAF szerint pedig eközben súlyos szabálytalanságok történtek.

Azt lehetett tudni már előre is, hogy a kecskeméti önkormányzat nem akarja kiadni az országgyűlési képviselőknek az iratokat. Ezt elképesztő módon azzal indokolták, hogy épp a napokban jutott a tudomásukra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az ügyben, és a kecskeméti közvilágítási dokumentumok lefoglalására készülnek, így azok bizalmas információnak számítanak.

Ez három dolog miatt is furcsa.

Egyrészt a városba érkező és a helyi ellenzéki képviselők szerint még semmilyen lefoglalás nem történt.

Az iratok ott állnak összekészítve a hivatal egyik szobájában. Épp csak ők nem nézhetnek bele.

Múlt héten azonban ennek még semmi akadálya nem volt, az MSZP helyi önkormányzati képviselőjének, Király Józsefnek simán megmutatták az iratokat, ő pedig el is kezdte feldolgozni azokat. Sokáig azonban nem jutott, egyrészt azért, mert

több köbmétert elfoglaló iratról van szó,

másrészt pedig azért, mert mellette dolgoznia is kellett, főállásban ugyanis nem önkormányzati képviselő.

Harmadrészt pedig azért, mert Kalocsán és Szolnokon a képviselők meg tudták szerezni a jegyzőtől az ottani közvilágítási projektre vonatkozó dokumentumokat. Hivatkoztak is erre Kecskeméten is, a jegyzőt azonban ez nem érdekelte, azt mondta, hogy ezekért az iratokért ő a felelős. Király Józsefnek múlt héten egyébként annyit sikerült kihámoznia az iratokból, hogy az OLAF Kecskemét esetében is ugyanazokat a megállapításokat tette, mint Kalocsa és Szolnok esetében.

Ennek ellenére Hadházy, Szilágyi és Harangozó megpróbált hozzájutni az iratokhoz.

A városházán lezajlott beszélgetés, az ellenzéki képviselők, a jegyző valamint az önkormányzat szóvivője között azonban beleillett volna egy kabaréba.

A megállapítások irrelevánsok, így nem is mondjuk el azokat

Az egész úgy kezdődött, hogy Határ Mária jegyző megjegyezte, hogy ők semmit sem titkolnak, Király például belenézhetett az iratokba. Erre Király megjegyezte, hogy semeddig sem jutott az iratok feldolgozásával, azóta pedig már nem is engednek neki betekintést.

A jegyző ezután felolvasott egy rendeletet, amely szerint a külső vizsgálatok lefolytatása során a vonatkozó információt védelemben kell részesíteni. Az ő értelmezésük szerint így az iratok bizalmas jellegűnek számítanak. Szerinte amúgy sem lehet a kecskeméti iratokról OLAF-jelentésként beszélni, ugyanis csak annyi történt, hogy az OLAF küldött nekik egy levelet, amelyben több megállapítást is tettek, a város pedig észrevételezhette azokat.

Ezek a megállapítások pedig szerintük messze nem olyan súlyosak, mint ahogy azt az ellenzéki képviselők állítják az eddig megjelent információk alapján.

Ezután egy több percen keresztül tartó, teljesen képtelen jelenet következett.

A jegyző, illetve az önkormányzat szóvivője elkezdett azzal érvelni, hogy az OLAF-megállapításokkal kapcsolatban - amelyek náluk vannak, és amelyet az NNI le fog foglalni tőlük - nem ők az adatkezelők, hanem az OLAF, így azokat a szervezet főigazgatójától kell kikérni.

Hadházy Ákos erre azt mondta, hogy ők ezt vitatják, de ha így áll a helyzet, akkor csinálják inkább úgy, hogy ő feltesz kérdéseket, a jegyző pedig válaszoljon rájuk, neki ugyanis Hadházy szerint törvényi kötelessége információval ellátni a képviselőket.

Ezután pedig feltett három kérdést:

• Milyen megállapításokat tett az OLAF?
• Változtak-e az elmúlt évben a közvilágítási szabványok Kecskeméten?
• Ki javasolta a városnak, hogy azokat a referenciákat adják meg a közbeszerzés során, amelyeket végül megadtak?

Az első kérdés egyértelmű, az utolsó kettőről Hadházy később elmondta, hogy azért fontosak, mert egyrészt azt tapasztalták, hogy a közterekre kihelyezett lámpákat a város nem tudta volna átvenni, ha nem változtatják meg a szabványokat, és azok láthatóan sötétek. Harangozó Tamás szerint kifejezetten életveszélyesek, a felszerelésük óta pedig sokkal több a baleset a városban.

A referenciák pedig azért fontosak, mert a képviselők szerint a város összegre pontosan olyan referenciát kért, amelyet az Elios egy korábbi, hódmezővásárhelyi projektjében már teljesített.

Na, ezekre a kérdésekre a hivatal dolgozói egyáltalán nem válaszoltak.

Az önkormányzat szóvivője először azt mondta, hogy az OLAF megállapításainak szerintük csak egy kritikus pontja volt, amely arra vonatkozott a karbantartás nem 25, hanem csak 2 évre lett kiírva. Ezt azonban ők vállalják, szerintük ugyanis 25 évre előre nem lehet ilyesmire leszerződni.

Minden más megállapításra a szóvivő azt mondta, hogy azok irrelevánsok.

Erre Hadházy azt mondta, nem baj, ő akkor is kíváncsi rájuk, de azokat sem a szóvivő, sem a jegyző nem akarta elárulni, végül azt mondták, hogy az iratanyag mennyisége miatt nem tudnak szóban válaszolni, ezért írásban szeretnének.

“Onnan indultunk, hogy mi az iratokba akartunk betekinteni, amit önök nem engedtek, mondván, hogy majd válaszolnak a kérdéseinkre. Feltesszük a kérdéseinket, majd erre azt mondják, hogy majd írásban megválaszolják. Mire ezt megtehetnék, gondolom addigra meg már az iratokat lefoglalják” - mondta erre Szilágyi. Erre a jegyző azt mondta, hogy soha nem fordult még elő, hogy megtagadták volna a válaszadást.

A képviselők ezután belementek abba, hogy írásban kapják meg a válaszokat, Hadházy újra fel is tette a három kérdését, mire az első után a jegyző azt mondta, hogy az OLAF megállapításaival kapcsolatban nem adhat tájékoztatást.

Erre Hadházy megjegyezte, hogy eggyel kapcsolatban már adott is, a többit pedig irrelevánsnak nevezték, és visszakérdezett, hogy akkor most törvénysértést követtek el azzal, hogy egy megállapításról azért mégis beszéltek?

A jegyző erre nem mondott semmit, majd hangsúlyozta, hogy az OLAF megállapításaival kapcsolatban semmilyen kérdésre sem fog válaszolni, írásban sem. Azokat majd az OLAF nyilvánosságra hozza. Majd elköszönt, felállt és kiment a teremből. Az önkormányzati szóvivő pedig azt mondta, hogy várják ugyan írásban a kérdéseket, de a legjobb az lesz, ha mindenki türelmesen megvárja a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatának a végét, vagy azt, hogy országosan nyilvánosságra hozzák az egész OLAF-jelentést.

Az egész beszélgetés végignézhető a Mérce közvetítésén:

link Forrás

Az ellenzéki képviselők az ülés után a városháza előtt elmondták, hogy az adatvédelmi hatóságtól fognak állásfoglalást kérni arra nézve, hogy ezek az iratok megismerhetőek-e, és ettől függően az is lehetséges, hogy feljelentést tesznek hivatali visszaélés miatt.

A sajtótájékoztatón azt is kiemelték, hogy Szilágyi György megkérdezte, hogy a város miért úgy írta ki a pályázatot, hogy annak csak egy cég, az Elios tudott megfelelni. Erre a szóvivő azt mondta, hogy a pályázati kiírást az irányító hatóság útmutatása alapján írták ki.

“Reméljük, hogy ez csak elszólás volt, hiszen ez törvénytelen lett volna” - mondta erre Hadházy.