Beázás fenyegeti Aba Sámuel temetkezési helyét

történelem
2018 március 03., 08:52
comments 109

Az épület rendszeres beázása és folyamatosan romló állaga miatt egyre sürgetőbb feladat forrást találni a feldebrői Szent Márton-templom felújítására, melynek altemploma Magyarország legrégebbi freskótöredékeivel a 11. századi építészet egyik legkiemelkedőbb műemlékének számít, nem mellesleg valószínűsíthető, hogy itt van Magyarország harmadik királya (és első választott királya), Aba Sámuel eredeti temetkezési helye is.

Galó József, a templom plébánosa szerint a nemcsak  hazánkban egyedülálló, hanem európai jelentőségű altemplom 1983-ban lezárult feltárása óta nem végeztek állagmegóvást, felújítást az épületen. Az elmúlt három és fél évtized alatt a falazat mállásnak indult, a csatornák hiánya, rossz állapota miatt pedig rendszeres a beázás.

A helyzetet nehezíti, hogy az altemplom szellőztetése is megoldatlan, ami egy 2010-es, részbeni belvizes elöntés óta egyre komolyabb gondot okoz a moha és penész megtelepedése miatt - tette hozzá.

Az altemplom ennek ellenére előzetes bejelentkezést követően továbbra is látogatható és a templomban vasárnaponként misét is tartanak. Azonban az épület és a benne található, turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű freskótöredékek megóvása érdekében mielőbb szükség lenne a rekonstrukcióra, amelyhez szerinte legalább 50 millió forintot kell majd előteremteni. 

Ficzek László, az Egri Főegyházmegye általános helynöke az MTI-t arról tájékoztatta: hosszú ideje keresik a forrást a műemléktemplom felújítására, amelyhez pályázati úton szeretnék a szükséges anyagi feltételeket biztosítani. Amennyiben ez sikerül, céljuk nem csupán az állagmegóvás, hanem a teljes helyreállítás és akár új, turisztikai célokat is szolgáló létesítmények kialakítása.  

A román stílusú feldebrői római katolikus plébániatemplom, valamint annak a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző altemploma 54 alakzatból álló freskóival Magyarország egyik legkiemelkedőbb 11. századi építészeti műemléke. Az épület a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. Maga Aba Sámuel egyébként már nincs itt, a király már az abasári monostorban nyugszik.

A 12-13. század fordulóján a templomot átalakították: a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során is többször átépítették, így a 15. században, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak.

Grassalkovich Antal költségén 1743-ban ismét jelentős átalakítást hajtottak végre: akkor falazták el az altemplomot és távolították el a templom közepének pillérsorát. Az ebből adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben az épület újra rekonstrukcióra szorult, 1793-ban pedig vihar tett kárt a tetőzetben. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel az altemplom középső szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállításokon.

Aki teheti, tényleg menjen el a Gyöngyös és Eger között lévő Feldebrőre, egy nagyob békés falucskát talál, egy nagyon szép templommal és Magyarország egyik legfontosabb művészettörténeti és régészeti emlékhelyével.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.