A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Fődi Kitti írása.

A kormány gyűlöletkampánya már a gyerekek mindennapjaiba is beférkőzött, elismétlik, amit a tévében hallottak Soros Györgyről, Brüsszelről vagy a migránsokról. Ezek a gyerekek sokszor azt se tudják, hogy pontosan miről is beszélnek, de ma már a migráns épp olyan szitokszónak számít, mint a cigány vagy a buzi. Van olyan 9 éves fiú, aki retteg attól, hogy terrortámadás fogja érni, egy négy éves kisfiú pedig eljátszotta, ahogy egy mesekönyvből azt olvassa fel, hogy háború lesz Brüsszellel. Egy pedagógus szerint nincs az az erkölcs vagy hittan óra, amely ezt a gyűlöletet kompenzálhatná.

Sokszor még a szülőknek sem kell beszélniük otthon arról, hogy ki az a Soros György vagy mi van a migrációval, anélkül is ragad a gyerekekre a tévéből vagy a plakátokról elkapott egy-egy mondat. 

A csúfolódás egyik új közkedvelt szava lett a migráns, amit gyakorlatilag bárkire használnak, aki kicsit is eltér az átlagtól, például másképp öltözködik.

Tanárok is beszámoltak arról, hogy napi téma a Stop Soros az iskolákban, a játékok alkalmával rendszeresen felbukkan a neve, amit nagy röhögés kísér az osztályban. Sem a szülők, sem a tanárok nem tudnak mit kezdeni ezzel a jelenséggel, pedig ők is érzik, hogy nincs jól az, ha már a gyerekek is gyűlölködnek.

Az egyik anyuka arról számolt be, hogy nem csak a gyerekek migránsoztak, de még a tanárok is poénkodtak rajta, ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezután az anyuka ki is vette a lányát a 12. kerületi iskolából. Hatodik osztályos volt a lánya, amikor egy osztálykirándulásra mentek, éppen 2015-ben a menekülthullám csúcspontján. Amikor hazaérkeztek, akkor a gyerekek úgy szálltak le a buszról, hogy azt üvöltötték: megjöttek a migránsok. Erre még a tanárok is rákontráztak, amikor felnyitva a busz csomagtartóját, odaszóltak a gyerekeknek, hogy vigyázzatok, nehogy kiugorjanak belőle a migránsok.

Nem csak a kiránduláson, az iskola folyosóján is mindennapos volt, hogy a gyerekek egymást migránsozták.

„A Soros és a migráns épp olyan állandó jelzők lettek, mint a buzi vagy a cigány. Ha valaki nem tud az órán valamit, akkor bekiabálják, hogy migráns” – meséli az anyuka.

Hiába váltottak iskolát, ott továbbfolytatódott a migránsozás. Érkezett az osztályba egy kínai diák, aki nem beszélte a nyelvet. Az anyuka meghallotta, amint a folyosón két tanár arról beszélgetett, hogy minek jött ide a gyerek, ha itt akar élni, tanulja meg a nyelvet. Mindez annak ellenére történt, hogy az iskola kiemelten foglalkozik a romák integrációjával. Ebből később botrány is lett, amikor az anyuka szóvá tette.

Az anya szerint nagyon elkeserítő, hogy a pedagógusok sokszor nyíltan nem mernek állást foglalni, amikor ilyet hallanak a gyerekektől, mert attól félnek, hogy valamelyik diák elmeséli otthon és őt rögtön meghurcolják, amiért politizál az órán.

„A gyerekek azt se tudják ki az a Soros, de azt tudják, hogy ő az ördög” – mondja.

Gyurkó Szilvia gyerekjogi aktivista szerint a szülőknek nem az lenne a feladata, hogy megcáfolják, amit a propagandában lát a gyerek, hanem az, hogy elmagyarázzák neki, hogy felismerjék a politikai manipulációt.

,,A gyerekek számára a valóságot mi, felnőttek teremtjük, és nem csak akkor neveljük, tanítjuk őket, amikor mi azt hisszük, hanem minden egyes pillanatban, amikor velük vagyunk. Végtelenül felelőtlennek tartom a “mi vs. ők” tipusú kommunikációt, ami ott is ellenséget kreál, ahol ilyenről szó sincs” – mondja a szakértő.

A szülőket sokszor nem is érdekli

Sóstai Kata is úgy látta, hogy a gyerekek körében a migráns egy teljesen általános szitokszóvá változott. Kata lánya hét éves volt, amikor az osztálytársai két évvel ezelőtt migránsnak kezdték csúfolni. Mivel a kislány nagyon szerette az anime meséket, ezért úgy öltözködött, ahogy abban a szereplők. A szokásos rózsaszín kislány ruhák helyett ő bőrdzsekit viselt. Ez pedig pont elég volt ahhoz, hogy a gyerekek az udvaron elkezdjék a lányt migránsnak csúfolni, aki sírt, mert rosszul esett neki, de később otthon megkérdezte az anyukáját, hogy egyáltalán mit jelent a migráns szó. A kislány anyukájával együtt azóta már külföldön él.

Kata a közvetlen környezetében is érzékelte, hogy sok szülőt mennyire nem érdekel, ha a gyerekük anélkül politizál, hogy tudná miről beszél. Például a fodrásza a gyerekeit vitte ki „Nem akarjuk a migránsokat” feliratú táblával egy laktanyához, amikor arról volt szó, hogy ott menekülttábort nyitnak.

Egy másik anyuka pedig arról számolt be, hogy a 6 éves fiának rendezett egy gyerekzsúrt, amin a szülők is részt vettek. Az anyuka arra figyelt fel, hogy a gyerekek a legó figurákkal eljátszották, hogy migránsok, a történetben pedig volt egy főgonosz, aki nem más volt, mint: Soros György. Az anyuka elhűlve figyelte a jelentet, a többi szülő pedig csak mosolygott rajta és nem mondtak semmit.

A gyerekek háborútól és terrortámadástól félnek

Nem csak a csúfolódás és a vicc szintjén jelenik meg a kormány gyűlöletbeszéde, hanem félelmet is tud kelteni a gyerekekben. Egy anyuka azzal keresett meg minket, hogy a 9 éves fia nyár óta folyamatosan attól retteg, hogy terrortámadás éri Magyarországoi.

A fiú iskolájában a gyerekek és a tanárok is folyamatosan a bevándorlásról beszélnek, a gyerekek még egy verset is költöttek a migránsokról és Soros Györgyről. A fiú szülei hiába próbálják elmagyarázni neki, hogy nem minden ember rossz, nagyon sokféle létezik, ő továbbra is csak azt fújja, amit a tévében hall, hogy: nem, meg kell akadályozni, hogy ide jöjjenek.

Ha a kisfiú hall valamilyen terrorcselekményről a tévében, akkor azonnal rettegni kezd, hogy itt is ez fog történni. A szülők azzal próbálják ezt megelőzni, hogy csak akkor kapcsolják be a híradót, amikor már a gyerekeik alszanak. Csakhogy a kisfiú az utcán is megnézi a külföldi egyetemistákat, és félve kérdezi az anyukájától, hogy ők is olyanok-e. A fiú már nyaralni se szeretne menni külföldre, mert látta a tévében, hogy a tengerparton is volt már lövöldözés.

Az anyuka szerint az a legszomorúbb, hogy a fiának van egy külföldi osztálytársa, akivel nagyon jó barátok. de valamelyik nap mégis azon kezdett el viccelődni, hogy őt is ki kéne zavarni az országból. Hiába volt ez csak poén, az anyuka látta mögötte a félelmet.

Gyurkó Szilvia szerint az a legnagyobb probléma, hogy ezek a szavak félelemkeltők.

,,Nem az a baj, hogy használják ezt a szót, hanem hogy nem értik, hogy mit jelent, és hogy úgy veszik át a felnőtt világtól, zsigeri szinten, hogy valójában érzések kapcsolódnak csak hozzá, és nem ismeretek. Ezek az érzések pedig negatívak, megbélyegzőek, félelemmel teliek”- mondja.

Egy másik anyuka megdöbbenésében videóra vette, amikor a négyéves gyereke egy füzetet vett a kezébe és onnan felolvasást imitálva arról kezdett beszélni, hogy Brüsszel meg fogja támadni a magyarokat és a magyarok semmit nem tehetnek ellene. A szülők sosem beszélnek politikáról a gyerekük előtt, a fiú valószínűleg a tévéből hallotta, mert a nagypapája sokat nézi.

A pedagógusoknak szinte meg van kötve a kezük

Az anyuka pedagógusként dolgozik, és az iskolában is találkozik a sorosozással. Egy alkalommal például az volt a feladat, hogy a gyerekek az állathangokat utánozzanak. Két fiú állathang helyett azt kezdte el egymásra kiabálni, hogy Stop Soros, mire óriási nevetés tört ki. A tanárnő nem mer a gyerekekkel erről beszélni, mert úgy érzi, hogy nem tudná a politikai nézeteitől mentesen ezt megvitatni, amit valószínűleg az iskola és a szülők sem néznének jó szemmel.

Sulyok Blanka magyar-német szakos középiskolai tanár, többször tapasztalta, hogy a kamaszok szitokszóként használják egymásra a migráns kifejezést, különösen kampányidőszakban, például a kvótanépszavazásnál. Tavaly tanított egy török diákot, aki többször elmondta az osztályban, hogy ő nem migráns, itt született. Nem rég egy gyermekotthonban is járt, ahol egy kisfiú szorongva kérdezte meg tőle, hogy ,,miért van az a gonosz, öreg bácsi a magyarok ellen?”

Ő ezt a problémát azzal próbálja feloldani, hogy beszélgetni kezd a diákokkal arról, hogy tudják-e mit jelent a migráns, milyen tapasztalataik vannak velük, honnan tájékozódnak. Nem erővel akarja elfojtani a migránsozást, de szerinte fontos, hogy beszéljenek róla.

,,Alapvetően a kormány idegenellenes propagandája pedagógiailag nagyon aggályos – mintegy “hivatalos fórumként” kelti azt a látszatot, hogy a problémákért felelőssé lehet tenni komplett népcsoportokat, kultúrákat. A fiatalok közbeszédében, gondolkodásában ez mély nyomot hagy. A kormány legitimálja a gyűlöletkeltést és a gyűlöletbeszédet, nincs az a kötelező hit- és erkölcstanóra, mely ezt kompenzálhatná” – vélekedik a tanárnő.

Egy 8. osztályos diáklány mesélt arról, hogy az ő életükben is fel-felbukkan az aktuálpolitika, még ha nem is gúnyolódás céljából. Egy alkalommal egy barátja kezébe került egy helyi újság, amiben arról volt szó, hogy menekülteket telepítenek a városukba. A fiú mélységesen felháborodott azon, hogy ez nem igaz, az újságban hazudnak. Ezt a felháborodást a társai nagyon viccesnek találták és kitalálták, hogy a fiúnak egy reggeli beszélgető show-t kellene létrehoznia, elkészítenie a Balázs-tervet és létrehozni a Pártok elleni pártot.